Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-03-01 / 3. szám
A SZAKCSOPORT НШЕ1 89 Az Eü. Minisztérium rövidesen gondoskodni kíván a vizsgázott fogászok továbbképzéséről is. Szakcsoportunk tervezete értelmében minden vizsgázott fogász négyhetes továbbképzésben részesül. Budapesten egyszerre 12 fogász fog továbbképzést nyerni. Ezek közül négyet a klinika, nyolcat a Továbbképző Intézet oktat. A vidéki fogászok továbbképzését a vidéki klinikák és nagyobb vidéki fogászati osztályok fogják végezni, úgyhogy 1—1 fogász nyer beosztást lakhelyéhez legközelebb eső klinikán, illetőleg osztályon. Földvári Imre dr. vidéki továbbképzés felelős jelentése. A továbbképzésben mind a hat vidéki szakcsoport részt vesz. Ezek székhelyein általában havonta 1—2 előadó tart továbbképző előadást. Az előadókat és az előadások tematikáját a budapesti szakcsoport a vidéki szakcsoportokkal egybehangzóan állapítja meg. Az egyes vidéki szakcsoportok : Miskolc, Gyula, Kaposvár, Győr, Szolnok és Kecskemét. Az egyetemi városokban, Szegeden, Pécsett és Debrecenben az egyetemek vezetői, akik egyben a szakcsoport vezetői is, maguk rendezik a havonta ismétlődő továbbképzést. A résziétes programmot a E. Sz. időnkint közli. Varga István dr.: A sajtóbizottság jelentése. Kitűzött tervünket általában teljesítettük. Ez elsősorban arra irányult, hogy az őszi Nagygyűlésről, közgyűlésről és az ezekkel kapcsolatos bemutatásokról, kiállításokról stb. hű képet adjunk. Ezt a eélt szolgálta novemberi számunk. Kérem bíráló hozzászólásaikat, hogy ez a törekvésünk elvileg mennyire volt helyes és mennyire sikerült gyakorlatban megvalósítanunk az egész nagygyűlés, közgyűlés stb. eseményeinek rögzítését olvasótáborunk és a jövő számára. A F. Sz. egyik főcélja a továbbképzés szolgálata, főleg kisvárosi, falusi viszonylatban. A fővárosi és nagyobb vidéki centrumokban működő fogorvosoknak egyéb módjuk is van szakmai fejlődésük előmozdítására (előadások, könyvtárak stb.), a vidékieknek a Szemle szinte egyetlen lehetőségük a továbbképzésre : A Szemle ezt a feladatát az előfizetők nagymérvű lemorzsolódása miatt nem tudta teljesíteni. Nem jut el a lap a vidéki kartársakhoz és azok így nem vehetnek tudomást sem szakmánk haladásáról, sem Szakcsoportunk működéséről. Ez nagyrészt rajtunk kívül álló okok következménye. Kiadóhivatalunk nem tudta megszervezni az előfizetések begyűjtésének olyan módját, mely azzal az eredménnyel járt volna, hogy az olvasók táborát, ha nem is növelni, de megtartani képes lett volna. E helyzet javítása a vidéki szakcsoporti irányításnak legközelebbi főfeladata. Itt, a taggyűlés nyilvánossága előtt kell ismételten rámutatnom arra, hogy a lapban író szerzőink nagy része nem szívleli meg azt a taggyűlési határozatunkat, hogy mondanivalóikat rövidre fogják. Egy-egy jelentéktelen újítás, munkamódszerjavítás közlésére 5—6 oldalas cikket írnak, melynek tartalma érthetően elmondható volna egy oldalon is. Ezáltal nyúlik hosszúra a cikk beküldése és közlése közötti idő. Kénytelen vagyok azt is megemlíteni, hogy a cikkek nagy része nem érkezik nyomdaképes állapotban. Pedig pontokba foglaltan közöltük már azokat a követelményeket, melyeket a nyomda a szerkesztőséggel, ill. a szerzőkkel szemben kötelezővé tett. Ez a körülmény úgy a szerkesztőségnek, mint a nyomdának igen sok többletmunkát ad. A szerzőktől annyi mindenesetre elvárható volna, hogy legépelt közleményüket legalább egyszer elolvassák és a hibákat kijavítsák, mielőtt közlésre beküldik. E helyről utalok mégegyszer a Szemle szeptemberi számában közölt fontos útmutatásra a cikkek kiállítása tárgyában, mely a 297. oldalon található. De azért kiemelem, hogy az összefoglalás melléklése 3 példányban kötelező és az összefoglalásnak a cikkíró nevét és a cikk címét feltétlenül tartalmaznia kell. A hasáblevonatok kijavításához az egyezményes jeleket kell használni, mert a nyomda versenyben dolgozik és nem tölthet időt azzal, hogy egyes szerzők olvashatatlan orvosírását kibettízze. Az egyezményes jeleket a cikkíróknak meg kell tanulniuk és aki nem tudja, forduljon személyesen szerkesztőségünkhöz. Strausz Miksa dr., a szakcsoporti megbízott testület vezetőjének jelentése. Az eü. kormányzat a szocialista egészségügy megvalósításánál komoly szerepet szánt a szakcsoporti megbízottaknak, ezért szükség volt a testület átszervezésére és politikai megerősítésére. A bizalmi testület ebben a formájában nem maradt csupán összekötő kapocs, hanem kezdeményező szervvé is vált és a tagsággal karöltve széleskörű tevékenységet fejtett ki az egészségügy, a jobb szakmai ellátás érdekében. Értekezleteinken megvitattuk a szakma számos problémáját s szempontokat adtunk az egyes intézeteknek a »Gyógyíts jobban« mozgalom, a szakmai ellátás, a káderképzés kérdéseiben Foglalkoztunk a keresetképtelen fogszakorvosok megsegítésének kérdésével is. Egy errevonatkozó tervezet most áll tárgyalás alatt. Különös súlyt helyeztünk a szakmai oktatás és fejlődés kérdéseire s elsősorban új szakmai káderek felkutatására. E célból felhívással fordultunk a rendelőintézetekhez, hogy alakítsanak intézeti tudományos köröket. Ez az akciónk sikerrel járt. Az intézetekből új előadók egész sora jelentkezett s ezeknek az előadásoknál a megszervezése folyamatban van. Meg kell őszintén mondani, hogy továbbképző előadásaink látogatottsága erősen megcsappant. Mi ezt azonban átmeneti jelenségnek szeretnők tekinteni, mert ha ez így folytatódna, akkor a szakmai tudás és műveltség színvonalának a romlását vonná maga után. aminek a betegellátás is kárát vallaná. Ilyen lemaradás más vonatkozásban is észlelhető. A Fogorvosi Szemle előfizetőinek száma erősen megcsappant minden propagandánk ellenére. Nem múlik el értekezlet úgy, hogy erről szó
