Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-09-01 / 9. szám
266 FODOR GYÖRGY ISTVÁN DR. Rókus-kórház szájsebészeti és fogászati osztályának közleménye Gyulladásos szövetek befecskendezéses érzéstelenítésének kérdése* Irta : Fodor György István dr. egyetemi magántanár, főorvos. A gyulladásos szövetek befecskendezéses érzéstelenítésének kérdésével foglalkozva, hangsúlyoznunk kell, hogy állásfoglalásunk kizárólag a mi anatómiai területünkre vonatkozik, ez független minden más orvosi szakma állásfoglalásától. Ennek az elkülönülésnek jogosultságát megérthetjük, ha figyelembe vesszük műtéti területünknek — a száj üregnek — sajátságos anatómiai és biológiai viszonyait. Ezt azért is kiemelendőnek tartjuk, mert az eddig lefolytatott vitákban azok a szerzők, akik a gyulladásos szövetek befecskendezéses érzéstelenítését a mi műtéti területünkön is veszélytelennek tartják — kevés kivételtől eltekintve — ezt a végtagok., a törzs stb. sebészetéből vett példákkal igyekeztek bizonyítani. Ugyancsak fontosnak tartjuk az »alapfogaloménak pontos meghatározását is, nevezetesen: mit kell értenünk a »gyulladásos szövetek befecskendezéses érzéstelenítése« alatt. Gyulladásos szövetek befecskendezéses érzéstelenítéséről csak az esetben beszélhetünk 1. ha magukban a lobos szövetekben, ú. n. szövetközti, vagyis infiltrációs érzéstelenítést végzünk, midőn a szövetekben az érzéstelenítő folyadékunkat olyan nagy mennyiségben helyezzük el, a szöveteket úgy itatjuk át, hogy a folyadék az összes idegágakat jól körüláramolja, 2. ha vezetéses érzéstelenítés céljából gyulladásos szöveteken keresztül vagy gyulladásos szövetek mélyén keresünk fel valamilyen idegtörzset. Ezek szerint gyulladásos szövetek befecskendezéses érzéstelenítéséről nem lehet szó olyan esetekben, midőn 1. a lobos szövetektől távolabb, a környező ép szövetekben szúrunk be, tehát nem a beavatkozás helyén fecskendezünk körül valamilyen gyulladásos területet, 2. ha a műtét helyétől távol, egészséges szövetekben keresünk fel valamilyen idegtörzset, hogy érzéstelenítésünkkel függesszük fel vezető képességét és így tegyük fájdalmatlanná az operálandó gyulladásos szövettömeget. Az utóbbi 2. pontban megjelölt esetekre példák a lágyrészeknek azok a gyulladásai, melyek az alsó frontfogak mentén keletkeznek, de a nyakra még nem terjednek* le. Ezeket a lobos területeket a nerv. alveolaris inferior kizárólagos vezetéses érzéstelenítésével fájdalmatlanná tudjuk tenni. Ezzel szemben az alsó praemolarisok és molarisok mentén keletkezett gyulladásos beszűródések eseteiben a nerv. alveolaris inferiornak a lingulánál történő vezetéses érzéstelenítése egymagában már nem lesz elegendő, mert a nerv. buccinatorius anatómiai területébe eső lobos szöveteket még külön infiltrációs érzéstelenítéssel kell érzéketlenné tennünk, tehát az érzéstelenítő folyadékot valóban a gyulladásos területbe kell befecskendezni. Mióta osztályunk referáló közössége e lap hasábjain keresztül megismertette Weisbrém szovjet szerző jól bevált érzéstelenítő módszerét, amelyet egyébként eddig több, mint kétszáz kartárssal gyakoroltunk be osztályunkon, az alsó praemolarisokkal és molárisokkal összefüggő gyulladásos esetekben sincs szükség a lobos szöveteknek érzéstelenítő folyadékkal való elárasztására. E módszer lényege az, hogy a beszúrást a torus mandibulae-n, az incisisura mandibulae-tól lefelé kb. egy cm-re, tehát az alsó fogaktól nagy távolságban végezzük és egy injekcióval együttesen érzéstelenítjük a n. alveolaris inferiort, n. lingvalist és a n. buccinatoriust. Ilyen esetekben a lobos szöveteket ugyan befecskendezéses érzéstelenítéssel tesszük fájdalmatlanná, de nem * Előadás az érzéstelenítési ankéten. 1951. márciusban.
