Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-09-01 / 9. szám
GYULLADÁSOS SZÖVETEK BEFEOSKEN DEZÉSES ÉRZÉST. KÉRDÉSE 267 a gyulladásos, hanem a távoli ép szövetekbe adott injekcióval. Ha ilyen esetek is bekerülnek a gyulladásos szövetek helyi érzéstelenítésével foglalkozó statisztikákba, a levont következtetések feltétlenül tévesek lesznek. A száj üreget sajátságos biológiai viszonyai, a benne tanyázó különböző baktériumfajták miatt már eleve fertőzött műtéti területnek tarthatjuk. Ezért tulajdonképpen a helyi érzéstelenítésnek a veszélytelensége is csak viszonylagos, mert — mint ismeretes — a szájüregen keresztül történő beszúrásos érzéstelenítésekkel kapcsolatban, még gyulladásmentes viszonyok között is, súlyos és életveszélyes infekciózus szövődmények keletkezhetnek. Ez az oka annak, hogy egyes szerzők teljesen kiküszöbölendőnek tartják a szájüreg felől való érzéstelenítéseket és a perkután, a bőrfelőli módszereket ajánlják. A szájüregi injekciós szövődménynek meggyőző példáját láttuk nemrégiben. A késő esti órákban egy nőbeteget szállítottak be osztályunkra, akinek a fogorvosa kizárólag egy felső fog lecsiszolása végett felületes injekciót adott. Már másnap duzzadni kezdett az arca, végül is olyan súlyos thrombophlebitis fejlődött ki, hogy éjjel kellett megoperálnunk. Lehet, hogy ezzel a sürgősen elvégzett műtéttel és természetesen a nagy mennyiségben adott penicillinnel akadályoztuk meg a sinus cavernosus thrombosis kifejlődését. Szerencsére azonban normális viszonyok között ezek a szövődmények ritkák, mert a száj üreg rendes baktériumflóráját a szervezet a maga védelmi berendezésével féken tartja. Ebben segítségére van az egyén rendszeres szájápolása, az egyéni szájhigiénia, amihez szorosan hozzátartozik a szájüregnek a táplálkozással együttjáró természetes öntisztulása is. A szervezet önvédekezésének ezek a biológiai folyamatai azonban csak normális viszonyok között érvényesülnek. Más a helyzet a száj fertőzéses gyulladásos betegségeinek eseteiben. Közismert, hogy a lobos szövetek nagyfokú fájdalmassága miatt a betegek nemcsak a beszédtől, de a gyulladásos területek legkisebb érintésétől is már irtóznak, ami minden száj tisztítást is lehetetlenné tesz és a rágástól való teljes tartózkodásra is kényszeríti őket. Az ilyen gyulladásos, lepedőkkel bevont fogazatú és nyálkahártyájú, ápolatlan szájnak a bűze már messziről érezhető. Természetesen a legkönnyebben megtörténhetik, hogy a fertőzés ilyen szájból az injekciós túnk útján a mélyebb szövetekbe jut. A gyulladásos szájüregen keresztül történő beszúrásos érzéstelenítést tehát kockázatosnak kell tartanunk, mivel az injekciós tű a fertőzés tovaterjedésének veszélyes eszköze lehet. Annak bizonyítására, hogy ez nem teoretikus feltevés, hivatkozom Szokolóczy megfigyeléseire (Fogorvosi Szemle, 1938), aki azt tapasztalta, hogy a Stomatológiai klinikán a fogak konzerválásával foglalkozó osztályokon érzéstelenítéssel kapcsolatos fertőzéses szövődmények úgyszólván alig észlelhetők, a foghúzó ambulancián azonban ilyenek már előfordulnak. Ezt azzal magyarázza, hogy a foghúzó osztályokon többségben vannak az olyan betegek, akik rosszabb életviszonyaik következtében kevésbbé törődhetnek a szájuk ápolásával, míg a konzervatív osztályokon nagyobb számban jelentkeznek a szájhigénéna szempontjából is igényesebb betegek. De hivatkozhatom 0. Müller professzor nagyon érdekes szövettani vizsgálatainak eredményeire is (Zahnärztliche Welt, 1950. 16), amelyekkel meggyőzően bizonyítja, hogy a szájüreg felől végzett érzéstelenítések során a szúrcsatornán keresztül a fertőzés a subepithelialis kötőszöveti rétegekbe is eljuthat. Különösen a tompahegyű tűk használata mellett történhetik meg, mert a tű kis hámrészleteket sodorhat a szúrcsatornába. Ezért azt ajánlja, hogy a beszúrás a szájüregben sohasem gyulladásos, hanem mindig csak egészséges nyálkahártyán történjék. A lobos szöveteknek a bőr felől végzett befecskendezéses érzéstelenítése eseteiben ez a veszély nem fenyeget, mert a bőrön a beszúrás helye jól csirtalanítható. De a bőr felől végzett érzéstelenítésnek is meg van az a veszélye, amelyre minden lobos 18*