Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-07-01 / 7. szám
A KRAUSE-FÉLE SZÖVETI TERÁPIA ALKALMAZÁSA A STOMATOLOGIÄBAN 215 Irodalom Korkhaus : Gebiss-, Kiefer- und Gesichtsortbopödie. — Martin Schwarz: Grundsätzliches über die heutige kieferorthopädsche Behandlungsverfahren. (ZSchrift f. Stom. 1950. 9—-10. 390. o.) — Hotz : Orthodontische Fortbildung. 1948. A Szaratovoi Orvosi Főiskola Szájsebészeti Osztályának közleménye. A Krause-féle szöveti terápia alkalmazása a stomatologiában és az arc-állcsont sebészetben Irta : M. F. Dácenko A chemiailag kezelt szövetek alkalmazása gyógyító célból Krauzénak azon megfigyelésein alapszik, hogy chloraciddal lemosott friss sebfelületeken keletkező nekrózis nemcsak hogy gátolja a gyógyulás folyamatát, hanem ellenkezőleg, támogatja azt, csökkenti a fájdalmasságot, kevesbedik a reaktív gyulladásos savókiszivárgás, intenzív sarj képződés indul meg. Hogy a chloraciddal vegyileg denaturált szöveteknek a sebgyógyulást támogató hatását bizonyíthassa, Krauze friss és sarjadzásos sebfelületekre, idült fekélyekre chloraciddal kezelt bőrszigeteket aplikált. A későbbiek során a klinika egyik asszisztense, Ljevkov hasonló célból magzatburok alkalmazását javasolta, könnyű hozzáférhetősége, rugalmassága, valamint chémiailag jól kezelhetősége miatt. A magzathurok feldolgozásának metodikája igen egyszerű. A vízvezetéki folyóvíz alatt jól megmosott, vértelenített burkot 2%-os chloracid oldatba helyezzük. A chloracid és a burok mennyiségi aránya 6:1. (tehát pl. 100 cm. burok 500 ccm chloracid fürdőbe kerül). A burok igen jó chlorelnyelő képességgel rendelkezik és az oldat fokozatosan elszíntelenedik. 24 ótra múlva az oldatot kicseréljük és ezt 5—6 napon át ismételjük mindaddig, míg a chloracid oldat világos sárga színe nem állandósul. Ebben az oldatban a burok hosszú időn át eltartható, anélkül, hogy gyógyhatásából veszítene. Az így nyert szövetek a baktériumok számára kedvezőtlen táptalaj lévén streilnek számítanak, nem rothadok és fertőzött sebre, vagy a szájba való aplikálásuk után sem esnek szét. Ezen tulajdonságuk következtében a kémiailag kezelt szövetek gyógyfelhasználása veszélytelen. A szöveti terápiával kezelt sebfelületek gyógyulása jellegzetes módon megy végbe. Elsősorban figyelemreméltó a fájdalom megszűnése, ami 2—3 óra múlva következik be. Ez a fájdalommentesség a gyógyulás minden szakaszára kiterjed. Az első 20—24 óra után sarj szövetképződés indul meg, mely a kémiailag kezelt szövetekbe burjánzik. így a gyógyulás szinte a kiszáradt szövettakaró védelme alatt történik, melynek lelöködése után rugalmas, mozgó hegszövet jelenik meg. Túlzott hegképződést szöveti terápia alkalmazása esetén nem észleltek. További megfigyelések szerint a kémiailag kezelt szövetek egyes korfolyamatoknál akkor is jó hatást fejtenek ki, ha az aplikálás helye a megbetegedett területtől távolabb van. Ezen észleletek alapján, általános terápiás hatás biztosítása céljából, kémiailag kezelt szövetek bőr alá ültetését is végzik. Ezzel kétféle metodika alakult ki : Az egyik az ú. n. aplikációs, azaz a praeparált szövetek közvetlen ráfektetése a sebfelületre, a másik eljárás az ú. n. inplantátiós. Ezen utóbbit a következő módon végzik : Szabályos műtéti előkészítés után a mellkas bőrét az emlőbimbó alatt 5—10 cm- 0'5%-os novocainnal érzéstelenítik. Bőrmetszés után a bőralatti kötőszövetet
