Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1951-03-01 / 3. szám

A SZAKCSOPORT HÍREI 93 Megindítottuk a társadalmi ellenőrzés munkáj át, amelyről a decemberi szabadságolások miatt részletes beszámolót nem ma, hanem a legközelebbi vezetőségi ülésen fogunk adni. Ugyanez a helyzet a kongresszus előkészítésének bizottságával is. A bizottság első értekezletét január 10-én fogjuk tartani. Kidolgoztuk első számú ankóttémánk, a szakorvosképzés módosításának és az utánpótlás meg­javításának kérdését. Ugyancsak megindult második ankéttémánknak, az általános és helyi érzés­telenítés problémájának kidolgozása is. Balogh prof. ismerteti a fogorvosképzés módosítására és a fogorvos utánpótlás megjavítá­sára vonatkozó határozati javaslatot. A Fogorvos Szakcsoport Vezetősége a fogszakorvos-után­pótlás mindinkább csődjelenségeket mutató helyzetére való tekintettel az 1950/51-es év első ankéttémájául a fogszakorvosképzés, ill. a fogorvosi utánpótlás előmozdításának kérdését tűzte ki. A Fogorvos Szakcsoport vezetőségét erre az elhatározásra a következő indokok késztették : 1. A Fogorvosszakcsoport a már hosszabb ideje fennálló utánpótlási nehézségek miatt nem képes a szakmában előálló természetes fogyatékot pótolni (elhalás, kivándorlás, megrokkanás, más szakmákra való áttérés, honvédséghez való bevonulás stb.). 2. Ennek következtében a fogorvosi Kar elöregedett. A főváros területén nemrég felállított fogorvoskataszter azt mutatja, hogy a fogorvosok korátlaga 51 év körül van. 3. A fogszakorvosjelöltek száma az utóbbi időben állandóan csökkenő tendenciát mutat. A fogszakorvosképzésre jogosított kilenc intézetben tanulmányaikat végző fogszakorvosi jelöltek száma együttesen nem haladja meg a 40 főt. 4. A korlátozott fogszakorvosi tevékenység folytatására jogosított vizsg. fogászok az utánpótlás szempontjából csak kis mértékben jöhetnek számításba. Ennek oka az, hogy állások betöltésénél, miután orvosi alaptudással nem rendelkeznek, csak olyan munkakörben helyezhetők el, amelyben orvosok mellett rutinmunkát végeznek. A körfolyamatok helyes megítéléséhez, a határterületek és az összefüggések áttekintéséhez feltétlenül általános orvosi ismeretekre van szükség, amivel a vizsg. fogászok nem rendelkeznek. így nem helyezhetők el: fog- és száj sebészeti, fogszabályozási, iskola­­fogorvosi vagy szájbetegségek gyógyításával foglalkozó munkakörben. Ennek folyományaképpen a vizsg. fogászok túlnyomó része ma is állás nélkül van. 5. A fogszakorvosi pályán jelenleg működők számát tekintve, e pillanatban még nem lehet buda­pesti viszonylatban káderhiányról beszélni, de az ötéves terv fogorvos-káderszükséglete, másrészt a vidék rossz fogorvosi ellátottsága, különösen az iskolafogorvosok tekintetében már most felvetik az akut káderhiány problémáját. 6. Miután a szakmai káderek kiképzése nem máról-holnapra történik, a Fogorvos Szakcsoport Vezetősége felelőssége tudatában már most szükségesnek tartja a fogorvosképzés olyan irányú módo­sítását, amely egyrészt lehetővé teszi az utánpótlásban beállott káderhiány leküzdését, másrészt biztosítja a kellő időpontra a jövő folyamatos káderszükségletét. E célból a Fogorvos Szakcsoport Vezetősége a következőket javasolja : 1. Elsősegélyképpen szükséges volna a fogszakorvosi tanulmányi időnek három évről két évre való leszállítása, oly módon, hogy az a jelenleg tanulmányaikat végző szakorvosjelöltekre is kiter­jedjen. Sebészi és orrgégészi képesítéssel bíróknak egy év legyen külön beszámítható. 2. A fogszakorvosjelöltek számának nagyfokú csökkenése miatt— hasonlóan más, szintén után­pótlási nehézségekkel küzdő szakmákhoz — kívánatos volna a tanulmányaikat most végző szak­orvosokra is kiterjedő hatállyal tanulmányi ösztöndíjak biztosítása. 3. A fogorvosi utánpótlás végleges biztosítására a fogszakorvosképzés mai rendszerét nem tart­juk kielégítőnek és hasonlóan a Szovjetunióban fennálló gyakorlathoz, a fogorvosképzés megosztá­sát javasoljuk olv módon, hogy egy magasabbrendű stomatológusi fokozat és egy alacsonyabb - rendű fogorvosi fokozat létesülj ön. Az előbbi elnyeréséhez az általános orvosi tanulmányok elvég­zése után háromévi szakorvosi tanulmány volna szükséges, az utóbbihoz egy 4 évfolyamos Fogor­vosi Főiskola, amely vagy a fennálló egyetemi oktatáshoz kapcsolódna, vagy önálólan működne. A fogszuvasodás és a kóros foglazulás a legelterjedtebb népbetegségek közé tartoznak, amelyek­nek leküzdésére egészségügyi kormányzatunk a fogorvosi munkahelyek számának jelentékeny szaporítását vette tervbe. Ennek megfelelően szükséges a kellő fogorvosi utánpótlás biztosí­tása is. Mindezek tudatában, átérezve Szakcsoportunk felelősségét a szocialista betegellátással szem­ben, kérjük javaslataink sürgős megvalósítását. A vezetőség a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Lörinczy dr. továbbképző felelős jelenti. Múlt év december havában a meghirdetett két elméleti továbbképző előadásból csak az egyiket tarthattuk meg, minthogy a másiknak időpontja Ratkó miniszterasszonynak a Városi Színházban megtartott előadásával ütközött. A vidéki továbbképzés a novemberi igen gazdag programúihoz viszonyítottan kisebb terje­delmű volt. A szabadságolásokra való tekintettel a vidéki egyetemek nem hirdettek továbbképző előadásokat és a kaposvári körzet is ugyanerre való hivatkozással kérte a továbbképző előadás elhalasztását.

Next

/
Thumbnails
Contents