Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1951-03-01 / 3. szám

A MAGYAR TUD. AKAD. I. ORSZ. ONKOLÓGIAI KONFERENCIÁJA

85

igyekezzenek a maguk szakterületén a kezelésben mutatkozó műhibák kérdését felvetni és a megengedhető therapiás beavatkozások és a műhibák határát lehetőség szerint élesen megvonni. Hazai viszonyaink között a kezelés standard módszereinek pontos körülhatározása és e kérdések széleskörű ismertetése különösen a méh, az emlő, a gége, a végbél és a hólyag rákjainak szempontjából elsőrangú és sürgős feladat. Ezeken kívül azonban a standard kezelési módszerek kidolgozására irányuló törekvést ki kell terjeszteni a többi daganatokra is.

4. A rosszindulatú daganatok korszerű kezelése csak akkor valósítható meg, ha a betegek ellátásában a műtéti beavatkozást végző orvos, a radiológus és pathologus szorosan együttműködnek. Ennek az együttműködésnek nemcsak a therapiás beavatkozások végrehajtásában, hanem az indicatio felállításában is minden esetben meg kell valósulnia. Törekedni kell arra, hogy intézményeinken belül megteremtsük ezen szoros együttműködés állandó szervezeti formáit.

5. Klinikusaink körében propagálni kell azt az akciót, mely a daganatos betegségek felismerése és kezelése terén elkövetett orvosi mulasztások és hibák felderítésére irányul. Minden elhanyagolt állapotban kezelésre kerülő beteg és minden hibás therapiás beavatkozás esetében meg kell állapítani a hibák okait. A vizsgálatok eredményeit illetékes szakmai körökben esetenként le kell tárgyalni.

III. Határozatok a tudományos daganatkutatás kérdéseiről

1. Figyelembevéve a kutatási irányok gyakorlati jelentőségét, a most folyó munkát és a káderviszonyokat, véleményünk szerint a kutatások a következő irányokban folytathatók kilátásosan :

a) A daganatok sugár-, biológiai és kémiai therapiájára vonatkozó vizsgálatok.

b) A morphologiai kutatás, ahol a praeblastomatosisok és a daganatok terjedésére vonatkozó vizsgálatok állhatnak előtérben.

c) Az idegrendszer szerepének vizsgálata a daganatképződésben és az azt megelőző állapotok kialakulásában.

d) Pathogenesis kutatása, különös tekintettel az endogen carcinogenekre.

e) Chemiai, histochemiai methodikával történő daganatkutatás.

2. Javasoljuk az Akadémia Elnökségének, illetve az Orvosi Osztály Elnökségének egy onkológiai szakmai bizottság megszervezését, amelynek feladata lenne a tudományos munka egybefogása és összehangolása, a tudományos káderek kiképzéséről való gondoskodás stb.

3. A hazánkban folyó kutatás seregszemléjeként egy onkológiai tudományos kongresszus megrendezését tartjuk szükségesnek, amelynek súlyát és jelentőségét igen emelné, ha a Szovjetunióból és a népi demokráciákból is számíthatnánk részvevőkre.

4. A szervezett onkológiai kutatás megindítása kapcsán szükséges a szovjet onkológiai irodalom megismerése és a Szovjetunióban folyó onkológiai kutatásnak tanulmányutak kapcsán való megismerése. A káderképzés problémájának pedig óriási segítséget jelentene, ha a Szovjetunióban hosszabb tanulmányúton vagy aspiranturával volnának kiképezhetők a káderek.

5. Javasolja a konferencia központi állatistálló felállítását, mely tiszta törzsekből származó kísérleti állatokkal tudja ellátni a kutatókat.