Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-03-01 / 3. szám
68 HUSZÁR GYÖRGY DR. ziaiakon, a legnagyobbat 29'37% az etruszkokon találja. 85 »magyar« koponya átvizsgálása után 9-41% t. p. gyakoriságról számol be. Martin is közöl különböző nemzetek t. p. gyakoriságára vonatkozó táblázatot a vizsgálók neve és a megvizsgált koponyák számának feltüntetése nélkül. Lenhossék M. szerint Közép-Európában a t. p. gyakorisági szám 30%, ha a gyenge képleteket is számításba veszik, viszont Misch szerint a gyakoriság csak 12%. Miller és Roth 1040 egyén szájpadlását átvizsgálva, 24’2%-ban találtak t. p.-t. Ezen százalékszámokkal szemben olyan szerzők, akik csak erős, nagy t. p.-ket vettek fel kimutatásukban, sokkal kisebb gyakoriságról számolnak be. így Tarenetzky 416 orosz koponya között csak 7, Koganei 160 japán koponya között 4, Adachi pedig, 400 között két esetben talált t. p.-t. A vizsgálatok közötti nagy különbségekre jellemző, hogy az egyik vizsgáló az eszkimók között 60%-ban talált t. p.-t, addig a másik csak 18'6%-ban. Vizsgálatunk eredményeiből összehasonlítás céljából csak a gyakorisági számot és a koponyák eredetét emeljük ki az 1. sz. táblázatban. 1. sz. táblázat. Eredet Átvizsgált koponyák T. P-száma szám 0/ /о Keszthely ............. 100 34 34-0 Rákospalota ......... 315 117 37-1 Kőcser.....................\ Rimaszombat.........f 156 60 38-5 Pesti temetők .... 49-1 172 34-8 Bonctani int........... 135 32 23-7 összesen ............. 1200 415 34-58 A fenti táblázat tanúsága szerint a vizsgált 1200 koponya között 415 esetben volt a t. p. kimutatható, tehát 34'58%-ban. E szám nagyobb a Lenhossék M.. kisebb a Bocskay O. által megállapítottaknál. Martin, Lenhossék M. azon véleményen vannak, hogy t. p. nemi különbséget nem mutat, véleményükkel szemben áll Körner, Misch, Morgen, akik szerint a nők között a jelenség gyakoribb. Miller és Roth vizsgálata szerint a t. p. gyakorisága 1 : 2, a férfiak és nők között. Dorrance a nők gyakoriságát 25‘39%-nak, a férfiakét pedig 11'94%-nak találta. A nemi különbség kapcsán említem Körner megfigyelését, mely szerint a nőkön a gyakoriság a 3. évtizedtől fokozódik és a férjezett nőkön is nagyobb a gyakoriság. Ebből ő azt a következtetést vonta le, hogy a terhesség megnöveli a t. p.-t. Misch és mások kétségbe vonják e nézet helyességét. Az általános felfogás, az, hogy a t. p. növekedése az állcsontok fejlődésével egyidőben fejeződik be. Vizsgálataink alapján nemek szerinti megoszlás nem nagy különbséget mutat (d 15‘75 százalék, 9 16'58 százalék) a nők javára. Az egyes csoportokon belül is legtöbbször a nők t. p.%-a valamivel nagyobb, mint a férfiaké. Ezen eredményeket azonban döntően értékelni nem lehet, mert a különböző populációkhoz tartozó koponyákon a nem meghatározásának hibaforrás százaléka magasabb, mint a t. p. gyakoriság észlelt nemi különbsége. Az eredet szerint csoportosított koponyák között a t. p. gyakoriság nagyobb eltérést mutat (minimum 23‘7, maximum 38'5%). A népvándorláskorabeli keszthelyi koponyákon a gyakoriság közel azonos a XVIII—XIX. szd.-beli temetői anyagon megállapíthatóéval. Tehát időrendi szempontból a t. p. gyakorisági szám növekedéséről vagy csökkenéséről nem beszélhetünk.
