Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-03-01 / 3. szám
66 HUSZÁR GYÖRGY DR. koponyákon egyaránt található, számarányuk azonban különböző. Az eltérő gyakorisági adatok értékelését lényegesen befolyásolta, bogy a vizsgáló milyen nagyságú t. p.-t vett fel kimutatásában. A csekély fokban mutatkozó képletek felvétele igen megnöveli az eredményt, míg a csak erős dudorok regisztrálása a gyakorisági számot lecsökkenti. E hibaforrás elkerülésére több szerző a képlet minőségét is megadta. így pl. Lissauer typusos, elég jól és gyengén fejlett t. p.-t, Murakami erős, középerős, gyenge, igen gyenge. Miller és Roth csekély, mérsékelt és feltűnő fokozatokat különböztet meg. Bocskay 0. értekezésében a t. p.-kat nem a becsléssel meghatározott nagyságuk, hanem alakjuk és elhelyezkedésük szerint csoportosítja. Megkülönböztetett a középvonal mentén végig haladó, csak elöl, középen, hátul található és hasadt t. p.-t. Ezek a beosztások megkönnyítik az adatok értékelését utóvizsgálatok esetén, azonban számszerűen pontos összehasonlításra alapot nem adnak. Ezen elgondolás alapján nem elégedtünk meg annak megállapításával, hogy van vagy nincs t. p. és milyen alakú és elhelyezkedésű, hanem nagyságának szabatos meghatározására törekedtünk. A különböző fokú. t. р.-ok beosztása így nem becslés alapján, hanem mérési adatok alapján történik. Mérések útján meghatározható a t. p. hossza, szélessége és magassága. Ezen adatok alapján kiszámítható a t. p. megközelítő térfogata. A t. p. két leggyakoribb típusa a keskeny, magas, orsószerű és a széles, lapos, elterülő platószerú forma, valamint ezek átmeneti alakjai. Az atípusos (hasadt, ék) alak elég ritka. Az orsós, illetve platós t. p. alakja a mértani testek közül a legjobban a félellipszoidra hasonlít. Az ellipszoid térfogatának képlete a következő : T = 4/3 . X . a . b . c E képletben az a, b, c az ellipszoid három tengelyhosszának felét jelenti. E három tengely távolságát méréssel meg tudjuk határozni. A középvonalban lemérhető a t. p. hossza, azaz az ellipszoid teljes hossztengelye (2 a.). A t. p. rendszerint a középen a legszélesebb, e pontok távolsága is lemérhető (2 b.). A t. p. magassága, azaz a függőleges tengely, illetve féltengely (c.) meghatározása már nem ilyen egyszerű. A szájpad magasságát ú. n. palatométerrel mérjük. Ilyen a Bauer-íéle (1904.) és a Martin által ajánlott, P. Hermann (Zürich) gyártmányú palatométer. Mivel sem az eszköz, sem az ábrája nem állt rendelkezésre, a leírásuk alapján palatométerként szolgáló mérőeszközt készítettünk. Palatométerünk hosszanti mércerészből és a fogak rágófelszínére fektethető csúsztatható lemezből áll. E műszer segítségével meghatároztuk az első molaris mögött a rágófelszín-t. p. tető közötti távolságot, majd közvetlenül a szájpaddudor mellett, a rágófelszín-szájpad távolságát. A két méret különbsége a képzelt ellipszoid függőleges tengelyének fele (c.). Kétségtelen, hogy a t. p. csak az esetek kis részében szabályos félellipszoid, mégis úgy hiszem, hogy összehasonlító vizsgálat esetén a hibaforrás sokkal kisebb, mintha a t. p. nagyságát becsléssel osztályoznánk. A mérés azonban nem minden t. p. esetén kivitelezhető. Nemcsak azért, mert az ásatásból eredő koponyák szájpadi része néha sérült és a mérőpontok közül egyik-másik hiányzott, hanem, mert a t. p. számos esetben annyira észrevétlenül, éles határ nélkül ment át a csontos szájpadba, hogy biztos mérőpont megállapítható nem volt. Ez az oka annak, hogy a vizsgált koponyák száma változó, a különböző szempontból eszközölt mérések felsorolásánál. Mintminden embertani méretnek— úgy at. p. térfogatának is — nemcsak az abszolút nagysága, hanem más testmérethez való viszonya is jelentős. A fogorvos is úgy értékeli a t. p.-t, hogy mennyire szűkíti a szájpadűr térfogatát. Kézenfekvő tehát a t. p. térfogatát a .szájpadűr térfogatával arányba hozni. Azonban a szájpadűr térfogatának meghatározására módszert az irodalomban nem találtunk. A fogív alakjára vonatkozó adatok és szemléletek is igen különbözőek az szerint, hogy az anthropologustól ered-e, akit elsősorban a rasszok közötti különbség érdekel, vagy az orthodontistától, aki a gyermek és serdülő fogazatát tanulmányozza, vagypedig a fogorvos-protetikustól, akit-
