Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1951-03-01 / 3. szám

A TORUS PALATÍNUS MORFOLÓGIÁJA ÉS FOGÁSZATI JELENTŐSÉGE 67 viszont a foghíjas vagy fogatlan állcsontív alakját vizsgálja. Messze menne e tárgykör adatainak összehasonlítása. Csak néhány adat : Martin szerint leggyakoribb a para­boloid és az U alak, Murakami beosztásában a paraboloid, ellipszoid és upsiloid (U forma), ezek átmeneti alakjai és a meghatározatlan forma szerepel. Ha a fogak megvannak a leg­gyakoribb a paraboloid és ellipszoid. A fogatlan szájban az állcsontív alakja megvál­tozik a buccalis alveolaris nyúlványok sorvadása miatt. Leggyakoribb az upsiloid alak, a téglalap és háromszög forma. A száj pad térfogatának kiszámításakor tehát két módszer : a fogív szerinti ese­tenkénti formameghatározás, vagy az általánosítás között lehetett választani. Mivel az esetenkénti meghatározás sem mentes a hibaforrástól, általában a szájpadot mint negyed ellipszoidot fogtuk fel és mint ilyennek számítottuk ki térfogatát az alábbi mérések alapján. Az ellipszoid hosszanti fél tengelye a szájpadhossz (Martin 62. sz. méret), Orale—• Staphylion pontok távolsága. A szélességi tengely, a szájpadlásszélesség (Martin 63. sz. 1. A száj padinag osság mérése palatométerrel. 2. Orsós torus palatínus (3389*). méret) fele, a második őrlő fog szájpadi oldalán alveolarisan mérve. A szájpad magasság az ellipszoid függőleges tengelyének fele. Ezen adatot már t. p. magasságának mérése­kor meghatároztuk. Az ellipszoid térfogatát meghatározó képletbe behelyettesítve a fenti méretadato­kat, meghatározhattuk a t. p. és a csontos szájpad térfogatát. Mivel a t. p.- fél-, a szájpadűr negyed-ellipszoid, az eredményt el kellett osztanunk kettővel, illetve néggyel. A t. }». gyakorisága, alakja és térfogata a) Gyakoriság A t. p. első részletes leíróinak. Kúpfjer és Bessel-Hagen-nek adatai szerint 25—30 százalékban található a jelenség a koponyákon. A további vizsgálók számadatai meg­lehetősen nagy eltérést mutatnak. Bocskay 0. az emberi csontos szájpadról szóló disszer­tációjában (1908) arról számol be, hogy 700 magyarországi eredetű koponyán 265t.p.-t (37'5%) talált. Martens (1909) 21 különféle nemzetiséghez tartozó 2438 koponyát vizsgált át, at. p. gyakoriságot kutatva. Anyaga széjjel aprózott, mert egy-egy nemzeti­ségre kevésszámú vizsgálati anyag esik. A legkisebb gyakoriságot, 3'19% a melané­* A zárójelben lévő számok az egyetemi Embertani Intézet gyűjteményének számai. 5*

Next

/
Thumbnails
Contents