Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-01-01 / 1. szám
A FOGEREDETÜ GÓCFERTŐZÉS EGYES KÉRDÉSEIRŐL 5 káros jelenség egy betegen többször is megfigyelhető, olyankor, ha a gócokat nem egyszerre, hanem több alkalommal irtjuk ki. Több szerzőnek az volt a felfogása, hogy a betegre előnyösebb, ha a gócokat nem egyszerre, hanem több részletben távolítjuk el. Mikor azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az ilyen többszakaszos beavatkozások során a betegeket minden alkalommal újabb toxinszóródás veszélyének tesszük ki és tömeges gócreakció következhetik be, kezdték propagálni az egyszakaszos beavatkozást, vagyis az összes gócoknak egyszerre váló kiirtását. Ezt az álláspontot mi is elfogadtuk és —- ha csak valamilyen kizáró ok nem szerepel —• valamennyi gócot egyszerre irtjuk ki. Természetesen még ez az óvatosságunk sem tudja megakadályozni, hogy a beavatkozásaink alkalmával újabb szóródások ne következzenek be. Ezért tapasztaljuk, hogy még az egyszakaszos beavatkozások kapcsán is a góc által okozott áttéti betegségek súlyosbodnak és a szervezetben újabb fertőző gócok keletkeznek. Góceltávolítást célzó beavatkozásainkkal kapcsolatos újabb bakteriális fertőzések ellen a tulajdonképpeni küzdelem akkor kezdődött meg, mikor a sulfonamid készítmények a gyógyászatban nagyobb teret nyertek. Gócfertőzésre gyanús betegeket a beavatkozások előtt praeventiv kezelésnek vetettük alá, úgy hogy több napon keresztül sulfonamid készítményeket adagoltunk. Majd ezt a szerepet a Penicillin vette át és különösen a belgyógyászok foglaltak erélyesen állást a praeventiv kezelés szükségessége mellett. Mi a belorvosok álláspontját a magunkévá tettük és a Rókus kórház szájsebészeti osztályán e szerint is járunk el. Természetesen az ideális állapot az lenne, ha ezt az előzetes kezelést minden góckiirtásra váró betegünk esetében elvégezhetnénk. Ezt azonban ma még nem tudjuk teljesíteni, mert az egyes kórházi osztályok penicillinkerete ehhez nem elég nagy. De bizonyosak vagyunk benne, hogy az ötéves terv folyamán olyan nagy mennyiségű penicillin áll majd rendelkezésünkre, hogy ezt a kezelést minden esetben elvégezhetjük. Gottsegen állásfoglalása után ezt az előzetes kezelést egyelőre csak viciumos betegeken alkalmazzuk, ama meggondolás alapján, hogy úgy a veleszületett, mint minden más eredetű, de főleg az ú. n. reumásjellegű szívbillentyűbetegségek eseteiben, ha a góckiirtásokkal kapcsolatos aktiv bakteriaemia révén a billentyűkön már meglévő felrakodásokra újabb fertőző csirok rakodnak le, a billentyű betegsége septikus jellegűvé változhatik. Ez az óvatosság már csak azért is jogosult, mert Gömöri és Gábor közléséből tudjuk, hogy a második világháború befejezése óta az endocarditis lentás betegek száma megnövekedett. Az emelkedés a felszabadulás előtti évekhez viszonyítva ötszörös. A lentás betegek ilyen nagyarányú megszaporodásának okára vonatkozólag kielégítő választ adni nem tudunk. A moszkvai Orvosi Intézet belklinikájának közleményében Tarajev és Demin ugyancsak felhívják a figyelmet a lentás betegek jelentős szaporodására és egyben ismertetik az endocarditis lentában észlelt vesebetegségek jellegzetes tüneteit és figyelmeztetnek az endocarditis lenta egyáltalán nem ritka, ú. n. »vesemaszkjára« is. A viciumos betegek penicillinkezelését osztályunkon a következőképpen végezzük : beavatkozásunk előtt 24 órán keresztül 3 óránként 25.000 OE-t adagolunk ; a gócok kiirtása után 24 óra alatt ugyancsak 200.000 OE-t adunk hasonló adagolásban. Eleinte több Penicillint adtunk ; Gottsegen ajánlatára újabban ezt a mennyiséget adagoljuk. Viciumos betegeinken a penicillinkezelést csak néhány hónapja végezzük, ami túlságosan rövid idő ahhoz, hogy eredményeinkről pontos statisztikai adatokat közölhessünk. Ezért csak nagy általánosságban említjük meg, hogy a praeventiv penicillinkezelésekkel úgylátszik sikerül a baktériumtörzseket féken tartani, a szervezetet sikerül védettségi állapotba hozni, mert az eddig ily módon kezelt betegeink egyikénél sem észleltünk olyan tünetcsoportot, amelyből a góckiirtás műtétével kapcsolatos toxinszóródásra következtethettünk volna.