Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-02-01 / 2. szám
FEHÉR FÉMBETÉTEK SZÉLIZÁRÖDÁSÁNAK MIKROSZKÖPI VIZSGÁLATA 39 Vizsgálataink során azt találtuk, hogy az azonos kavitásba készült betétek azonos fémből készítve, azonos eljárás alkalmazása mellett is különböző módon expandálódnak. Néha ki lehetett őket rázni a kavitásból, máskor nem. Ez a jelenség részben a közbülső műveletek hibáinak tudható be, részben annak, hogy azonos fémek különböző időben történt ötvözésénél a látszólag elhanyagolható hibák már feltűnően eltérő tulajdonságokban nyilatkoznak meg. Egyetlen esetben sem sikerült olyan nyers öntvényt előállítanunk, mely a szélizáródás egész hosszában egyenletesen és tökéletesen zárt volna. Ezek a mikroszkópi vizsgálattal nyert észlelések azonban nem jelentik azt, hogy — különösen polírozás után —• a betét ne felelne meg tökéletesen a gyakorlati követelményeknek. Az indirekt eljárás általában kényelmesebb, mint a direkt. Az előbbi eljárásnál a betétet látó és tapintó szerveinkkel ellenőrizzük. Ennek ellenére az I—-III—IV. és V. 12. ábra. Gingivalisan túlérő inlay következtében képződött secunder caries. Pontozott vonal mutatja meddig kellett volna érnie az inlaynak. 13. ábra- Polírozott White Casting Alloy inlay approx imalisan kitűnően zár, nyíllal jelzett helyen nem polírozható rész látható, mert már a nyert öntvény sem érte el a zománcszélt. Ilyenkor a pollrozás koptatás folytán csak növeli a záródási hiányt. osztályú betétek készítése direkt eljárással előnyösebb, mert a több fázisban készült indirekt öntvények —• több hibaforrás folytán — kevésbbé pontosak. Ez pedig elengedhetetlen e lényegesen kisebb alakú és vastagságú betéteknél. A másodosztályú és nyereginlayknek legkényesebb része a gingivális záródás Leggyakrabban ugyanis a betét itt zsugorodik vagy itt ér túl (12. ábra). Az is előfordul, hogy majdnem mindenütt jól zár, de helyenként nem fekszik fel (13. ábra). Módunkban áll a betét készítéséhez szükséges anyagok közül (viasz, beágyazó massza, fém) a legjobbat kiválasztani. Nem tudjuk azonban az olvasztáshoz adagolandó hőfokot pontosan megállapítani. Ma még ez nálunk empirikus úton történik. Vannak már e célra igen alkalmas elektromos kályhák, melyeknek hőfokát 1 C-fokon belüli pontosságig beállíthatjuk. E kályháknál kizárható a fém — hőtúladagolás következtében előálló — károsodása. Az ilyen elégett fémek szemcsések, zsugorodnak. A betétek 10% körüli sec. cariesének okai rendesen mi magunk vagyunk, feltételezve természetesen a pontos laboratóriumi munkát. A jobb töméssel nemcsak a fogat, hanem a rágóapparátust, ezzel az egész embert gyógyítjuk, ami pontosan megfelel a »Gyógyíts jobban« mozgalom célkitűzéseinek. A fentieket összefoglalva, azt mondhatjuk, hogy bár a mikroszkópi vizsgálattal nem minden fém esetében és nem mindig találjuk a fémbetéteket kifogástalannak — mégis,
