Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-06-01 / 6. szám
A PRAEMASSETERICUS NYIROKCSOMÓ KLINIKAI JELENTŐSÉGE IÖO Miután magam sem láttam tisztázottnak a kérdést. 10 hullát makro- és mikroszkópos vizsgálat tárgyává tettem. E vizsgálataimnak eredményét az alábbiakban foglalhatom össze. A boncolási anyagból kapott 10 eset közül csak két esetben találtam nyirokcsomót a mandibula széle felett 5—10 mm-nyire. E helyen a bőr alatt a platysma van, mely alatt hátulról előre a masseter előtt a vena faciahs anterior, majd az arteria maxillaris externa található. Egyik esetünkben a nyirokcsomót az arteria előtt, a másik esetben közvetlenül az arteria mögött találtuk. A gingivodentalis praemasset.ericus nyirokcsomó az ereket közösen körülvevő laza kötőszöveti burkon belül fek-7. ábra. 1. A második alsó praemoláristól és első moláristól a praemassetericus gingivo-denialis nyirokcsomóhoz húzódó nyirokerek. 2. A praemassetericus gingivo-dentalis nyirokcsomó. 3. Praeglandularis submandibularis nyirokcsomó. 4. Praevascularis submandibularis nyirokcsomó. 5. Submandibularis nyálmirigy. 6. M. masseter. 7. Arteria maxillaris externa. 8. Vena facialis anterior. szik és keresztmetszetének mérete az arteria keresztmetszetének méretével megegyező. Miután az eseteknek csak kisebb százalékában találtuk a leírt praemasseterikus nyirokcsomót a leírt helyen, ezért azt járulékos (accessoricus) nyirokcsomónak mondhatjuk. Következésképpen csak olyan betegeknél támadhat nyirokcsomcduzzanat e helyen, akiknél a nyirokcsomó anatómiailag is megtalálható. Olyan betegeknél, akiknél praemassetericus nyirokcsomó nincs, a dento-alveolaris gyulladás következtében a submandibularis nyirokcsomóban szokott gyulladás támadni. Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy fentiekben ismertetett nyirokcsomó topografikus helyzetének ismerete azért is fontos, mert jellegzetesen ennek gyulladását az alsó 5. és 6. fogakból kiinduló gyulladással kapcsolatban, úgyszintén pedig e. részeknek megfelelő gingiva gyulladásaival kapcsolatban szoktuk látni. Irodalom Corning : Lehrbuch d. topogr. Anat. 1942. München. — Kantorowitz : Handwörterbuch d. ges. Zahnheilk. Tome III. 1931. Berlin. — Lenhossék : Az ember anatómiája. 1922. Budapest. — Port—Eider : Lehrb. d. Zahnheilk. 1934. München. — Räuber—Kopsch : Lehrb. d. Anat. 1914. Leipzig. -— Rousseau—Decelle et Raison : Pathologue buccale. Tome I. 1948. Paris. — Rouriére : Anatomie des lymphatiques de l’homme. 1932. Paris. — Sicher—Tandler : Anat. f. Zahnärzte. 1928. Wien. — Testűt—Jacob : Traité d’anatomie topographique. Tome I. 1929. Paris. — Thoma : Oral Pathology. 1944. St. Louis. —■ Wetzel: Lehrb. d. Anat. f. Zahnärzte, etc. 1933. Jena. 12 Fogorvosi Szemle 2. ábra. 1. V. facialis anterior. 2. Praemassetericus gingivo-dentalis nyirokcsomók. 3. A. maxillaris externa. 4. Platysma.
