Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-06-01 / 6. szám
A STO MAT. KLINIKA () DONTOTKC'HXIK AI LABORATÓRIUMÁNAK TÖRT. 167 A Stomatologien Klinika odontotechnikai laboratóriumának keletkezés-története (Részlet „Az üvegprotézisek története“* c. közleményből) Irta : néhai Salamon Henrik dr. professzor. 1899 őszén kerültem Hattyasy Lajos ajánlatára és kívánságára Árkövynek fogászati intézetébe. Tulajdonképpeni »klinika« akkoriban még nem volt, 1908-ban lett azzá. Díjtalan gyakornoki hivatalos kinevezésem 1900. január 1-jétől kelteződik. Árk'&oy, a klinika igazgatója igen szívesen fogadott és Hattyasy mellé osztott be az odontotechnikai laboratóriumhoz. Szándékosan mondom a laboratóriumhoz és nem úgy, ahogy nyelvileg helyesen kellene : a laboratóriumba, mert ilyen akkoriban még nem létezett a klinikán (maradjunk e meghonosodott név mellett!). Nem volt még sem helyisége, sem felszerelése. Hattyasy 1899 nyarán lett az odontotechnika és metallurgia magántanára, nem is volt még kiforrott tanítási és gyakorlati klinikai munkaprogrammja sem. A laboratórium egyelőre csak képzeletben létezett. Hattyasy reám várt, hogy mi ketten—• akiknek ezentúl együtt kellett dolgoznunk és az odontotechnikai egyetemi tanítás alapjait leraknunk — azt közösen csináljuk meg. Árkövy erélyének csakhamar sikerült helyiséget szerezni. Maga a klinika az Üllői-úti belső telep kertjében levő akkori gazdasági hivatal épületének második emeletén volt — elég szegényesen —- elhelyezve, átalakított cselédlakásokban. Az első emeleten volt a telep betegápoló apácáinak kápolnája és lakosztálya, a földszinten maga a gazdasági hivatal. Az apácák elsőemeleti lakosztályából sikerült * Sálamon Henrik professzor 1941-ben »Az üvegprotézisek története« címen 58 oldal terjedelmű közleményt írt. A tanulmány első része a klinikai odontotechnikai laboratórium keletkezésének történetével foglalkozik. E részt közöljük. A kézirat a továbbiakban Árkövy három találmányát ismerteti. Salamon mindhárom gondolatot hibásnak tartja. Mi volt e három találmány? Az ■első az ú. n. palatoplessimeter, eszköz a fogak diagnosztikus célzatú kopogtatásához. A második a készen kapható amalgámkorona. Végül a harmadik az üvegprotézis. Az üvegprotézis gondolatát 1902-ben vetette fel Árkövy és a kivitelezéssel Salamont bízta meg. Salamon évekig kísérletezett az üvegprotézissel. Az üvegfogsornak csak a bázisa volt üveg, .a porcellánfogakat kaucsuk kötötte az üveghez. Az Árkövy által megálmodott protézis tehát a mai átlátszó bázisú akrilát fogsorok esztétikus és hygienikus előnyével bírt volna. A törékenységét az üvegnek Árkövy úgy csökkentette, hogy az egymásra helyezett félmilliméteres üveglemezek közé finom platinahálót fektetett, mielőtt a kályhában a két lemez egyesült. Ilyen módon készült teljes felső üvegprotézist egy páciens három esztendőn át viselt. E fogsor a klinika múzeumában van. A palatoplessimeter gondolata sem teljesen elvetendő és ma is újra felbukkan. Henser és Pobl (Z.W. 1950. 3. 67) foglalkoztak legutóbb a fogak kopogtatási hangjának diagnosztikus jelentőségével. Az előre elkészített amalgámkorona kétségtelenül nem felel meg a mai szemléletünknek. De e találmányban is van figyelemreméltó gondolat. Az amalgámkoronákat nem cementtel, hanem frissen kevert amalgámmal rögzíti a csonkon. A sok hátránnyal bíró cement kiküszöbölésének, a rögzítő és pótló anyag egységesítésének ideáját veti fel tehát Árkövy. Ma már megvalósul ez, amikor akrilátkoronát szájban polimerizálódó akriláttal ragaszthatunk fel. Az Árkövy—Salamon-íéle üvegprotéziskísérletek még az első világháború előtt megfeneklettek. Árkövynek, nyugdíjazása után, az 1921. év első felében eszébe juthatott az üvegprotézis. Hosszas levelezésbe kezdett egy jénai üveggyárral a gondolat kivitelezése és értékesítése körül. Salamon e levélváltást tüzetes és részletes vizsgálat tárgyává teszi és azt a szomorú eredményt vonja le belőle, hogy Árkövy a levélváltás idején már nem volt szellemi képességeinek teljes birtokában. E megállapítással Salamon igazolni, menteni és magyarázni akarta mesterének, Árkövynek utolsó, diszharmonikus éveit. Sálamon azzal fejezi be tanulmányát, hogy »e dolgozatomat nem kívánom nyomtatásban megjelentetni. A budapesti P. P. Tudományegyetem Stomatológiai Klinikájának levéltárában helyezem egy eljövendő történetíró számára«. A kéziratot Salamon odaajándékozta kedves barátjának id. König József dr.-пак. A fenti cikk részletei ifj. König József dr. (Nagykanizsa) birtokában levő kézirat alapján közöljük. Huszár dr.
