Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-06-01 / 6. szám
Л 100 ÉVES ÁRKÖVY 165 Árkövy életének ez a negativ szakasza mitsem változtat azon a tényen, hogy életének alkotó, teremtő periódusában végzett működése alapján vitathatatlanul a legnagyobb magyar stomatológusnak tekintjük. Árkövy helyére Szabó József professzor került. Szabó működésével a hanyatlás után kétségtelenül egy szakmai fellendülés vette kezdetét s a klinika ismét megnyílt a kutatás, gyógyítás és oktatás munkája számára. Ahogy Árkövy működése nyomán a tehetséges tanítványok egész sora, a stomatológia úgynevezett »nagy generációja« [Rothman, Hattyasy, Szabó, Salamon és mások) kerültek ki a klinikáról, úgy Szabó is új élgenerációt nevelt. Amikor azonban Szabó Józsefnek szakmai és közéleti tevékenységét kiértékeljük, nem hallgathatjuk el Szabó József hibáit sem. Kétségtelen az, hogy Szabó Józseffel együtt a demokrácia segítő kezével sok tehetséges és kiváló munkatárs vonult be a klinikára, de ugyanakkor bevonult a trójai faló példázata nyomán az a Csilltry is, aki eleinte, mint a fogászati tanfolyam szerény adminisztrátora és egyik előadója működött, hogy a Tanácsköztársaság megszűnte után mint vezető jobboldali politikus és az ellenforradalmi rendszer egyik főtényezője ugorjon az élre. Szabó József 1919-ben látszólag alkalmazkodott a Tanácsköztársaság rendszeréhez, de a Tanácsköztársaság megszűntével legelső teendője volt, hogy eltávolítsa a klinikáról azokat az orvosokat és egészségügyi dolgozókat, akik a Tanácskoztál saság rendszerében politikai szerepet vállaltak. El kellett mindezt egyszer a nyilvánosság előtt mondani, hogy szolgáljon okulásul és figyelmeztessen bennünket a kötelező éberségre. Hogy éppen Árkövyve 1 kapcsolatban vetjük ezt a kérdést fel, tesszük azért, mert hozzátartozik ennek a szomorú véget ért nagy embernek a pályafutásához és ennek a mozgalmas korszaknak a jellemzéséhez. A materializmus tanítása szerint nem a nagy emberek változtatják meg a világot, hanem azokat tekintjük nagy embereknek, akik megértik koruk és társadalmuk szükségleteit és képesek koruk haladó eszméit a gyakorlatban is megvalósítani. Ilyen értelemben volt nagy ember Árjcövy József is, akit mint a haladó tudományos eszméknek nagy harcosát, ma is büszkén valljuk a magunkénak. Emlékezés Árkövy Józsefre Irta : Kende János dr. Salamon Henrik a Magyar Stomatológia Történetében megemlékezik a Stomatológiai Klinika akkori orvosi karának 1914. június 28-án Árkövy József tahi birtokán tett utolsó látogatásáról. »Senki sem sejtette, — írja — hogy ennek a történelmi napnak eseményei világokat fognak összedönteni és a világhistóriai összeomlás el fogja seperni a magyar stomatológia külsőleg még büszke, de velejében már szúrágta bástyáit, az egész Árkövy-rendszert, sőt fájdalom, magát a mestert isi« A stomatológia megteremtője, első nagy magyar tudósa, Árkövy József ritka termékenységú és állandóan felfelé ívelő életében, ebben az időben törés következett be. (Aa’ádi életének összeomlása az addig is tartózkodó modorú embert eltávolította legjobb munkatársaitól. Szabó, Sturm, majd Salamon is távozni kényszerültek a Klinikáról és ezzel a Klinika tudományos fejlődése megakadt. Helyüket Rottenbiller Ödön foglalta el, kiről Salamon azt írja, hogy »bár szépirodalmilag és szépmívészetileg kiválóan művelt, finom modorú ember volt, tudására azonban nem kellett féltékenykedni és aki nem bírálta —- a mester — betegkezelési módjait, a betegszobában és a műtőasztalon«.
