Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1951-01-01 / 1. szám

MEGJEGYZÉSEK LÁSZLÓ JENÓ DB. CIKKÉHEZ

15

ígérkezik. Enyhe a folyamat akkor, ha a gyulladás csak a tasakra szorítkozik, szájzár, láz nincs jelen. Természetesen ilyenkor a bódítás szóba sem jöhet, az’ extractiót a szokott befecskendezéses érzéstelenítésben végezzük el.

Meg kell emlékeznünk azon esetekről is, ahol a fogat megtarthatjuk, mert a fog helyzete a többi foghoz és az állkapocshoz viszonyítva olyan, hogy megvan a lehetősége a kinövésre és a normális sorbaállásra. Ilyenkor az akut gyulladásos jelenségek lezajlása után az extractio helyett a tasak körkörös kimetszését végezzük. De helyes a beteget ilyenkor is előkészíteni arra, hogy később mégis szükségessé válhatik az extractio, mert nem egyszer észleljük, hogy a fogból hiányzik a szükséges előtörési hajlam, ezért nem jut el a rágósíkig annak ellenére, hogy annak semmi mechanikus akadálya nincs. Ilyenkor részben könnyen kariozussá válik a fog, részben recidiválhat a pericoronitis, ami profilaktikus szempontból indokolttá teszi az eltávolítását.

Fentiekből láthatjuk, hogy több út vezet a gyógyuláshoz, melyek közül mindig a legkíméletesebb választandó. Ennek megítélésében tág tere nyílik az orvosi tapasztalat és kritika érvényesülésének.

Végül meg kell állapítanunk, hogy sok éves tapasztalatunk alapján az ilyen folyamatok helybeli, vagy vezetéses érzéstelenítésben való megoldását éppen úgy, mint minden más gyulladásos folyamatét, ha annak technikai akadályai nincsenek, egyáltalában nem tartjuk aggályosnak.

Megjegyzések dr. László Jenő »Az alsó bölcseségfog nehéz előtörésével kapcsolatos gyulladások ellátásáról« c. cikkéhez

Irta : Láng Pál dr.

László dr.-nak cikkem ösztönzésül szolgált reflexiói közlésére. Nem akarom a t. Szerkesztőség türelmét hosszan igénybe venni, így hát csak pár észrevételt teszek. Azért is tehetem ezt egész röviden, mert az alsó bölcseségfogak elhelyezkedésének módjai a fogak által környezetükben okozott gyulladások, recidivák és ezek gyógymódjai, melyekről a dolgozat bőven értekezik, közismertek. László dr. egyéni (a cikkíró ugyan többesszámot használ) tapasztalataiból levont következtetésekkel viszont sajnálatomra nem tudok egyetérteni. Állást foglal a kétszakaszos műtét mellett. Az OTÍ száj.sebészeti osztályainak álláspontja két évtizedes tapasztalat alapján teljesen megegyezik László dr. mesterének, Simon prof. úrnak álláspontjával, aki szintén az egyszakaszos műtétet tartja helyesnek.

1. A beteg egyszer szenvedi el a testi fájdalmat és a lelki izgalmat,

2. mint statisztikám bizonyítja, rövidebb ideig munkaképtelen.

A Társadalombiztosító Intézetnél ez igen fontos szempont.

László dr. megállapításával szemben az alsó bölcseségfogak nagy százaléka könnyen —■ igen sokszor bukkál felől Vaj na-emelővel — kimozdítható. Meg vagyok győződve, Fogy László dr. mostani szájsebészeti beosztása alkalmat fog neki adni nagyszámú eset észlelésére és ennek a ténynek a megfigyelésére.

Vannak nehéz esetek, melyeknél egy-két percig tartó bódítás nem elegendő a fog eltávolítására ; ily esetekben kénytelenek voltunk incisióval beérni és kényszerűségből kétszakaszos műtétet végezni. Aethylchloriddal csak bódítani szabad, altatni nem. 'Természetesen megfelelő berendezés (képzett narkotizőr, gépek stb.) mellett hosszabb műtét is befejezhető. A beteg előkészítése bódításhoz, mely a beteg vizeltetéséből és