Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-05-01 / 5. szám
GYULLADÁSOS SZÖVETEK BEFECSKENDEZÉSES ÉBZÉSTELEN1TÉSE 139 Sokkal lényegesebbek és bizonyítóbbak Vsadéi azon vizsgálatai, amikor a gyulladásos szövetek infiltrálása alatt és után ismételten vért vett a gyulladt terület elvezető vénájából. A kultúrák minden esetben sterilek maradtak. Kórbonctani vonalon megemlítjük Schaak vizsgálatait, aki 68 egéren és 22 tengeri malacon végzett kísérletsorozatáról számol be. Staphylococcus, streptococcus és bacterium coli tiszta kultúrájával gyulladásos infiltrátumokat és tályogokat hozott létre. Három nap múlva az állatok egy részénél a gyulladásos szövetek 0.3—0.8 cm3 %%-os novocainnal történő infiltrálása után elvégezte a megfelelő feltárást. Az állatok másik részénél novocain nélkül végzett incisiót. Ezután 1— -10 napos időközökben exstirpálta a kérdéses szöveteket, majd szövettanilag feldolgoztatta. Az eseteket összehasonlítva azt találta, hogy a novocainozott esetek gyógyulása egyes esetekben kifejezetten jobb volt, mint a novocain nélkül kezeiteké. A csírák továbbviteléről tehát nem lehet szó. Althoff húsz tengeri malacon hozott létre tályogokat az ágyéktájék bőre alatt staphylococcus kultúrával (1 millió cm3-ként). Az esetek felében a baktériumokat 1/4%-os novocainnal együtt fecskendezte be (1 : 2 arányban), majd a második, negyedik és hatodik napon ismét novocaint injiciált a fertőzött szövetekbe. Mind a húsz esetben gennyes beolvadás jött létre, a novocainozott esetek lefolyása azonban jóval könnyebbnek bizonyult. Legmeggyőzőbb bizonyítékát annak, hogy a gyulladásos szövetek novocain befecskendezése nem káros, hanem ellenkezőleg, még kedvezően is befolyásolja a gyulladásos folyamatokat, végül is a klinikai tapasztalatok szolgáltatták. Elsőnek a sebészeti tapasztalatokról számolunk be. Egyes esetekben a novocaint nem érzéstelenítés céljából alkalmazták, hanem a novocainnal magával, öncélúlag igyekeztek gyógyítani a gyulladásos folyamatokat. Azt találták, hogy a gyulladásos folyamatok egy részében a novocainnal végzett infiltrálás önmagában, incisio nélkül is gyógyuláshoz vezetett. így Rosenthal kifejlődőben lévő furunkulusokat tudott visszafejleszteni körülfecskendezés vagy a közepükbe történő novocain befecskendezés segítségével. Azt találta, hogy az injekcióval kapcsolatban nem mutatható ki a perifokális szöveteknek kórokozókkal való nagyobb elárasztottsága, mint injekció nélkül. A novocain inkább gátolja, mint elősegíti a bakterium-növekedést. A novocain gyógyító hatását gyulladásos folyamatok esetén számos más szerző is felhasználta (Sippel—Kof/mann, Wehner, Fenz, Spiess, Rudzki, Vidakovits, Tempertini és Bianco, Kostenetzki, Rosenbach, Naegeli, Kulenkampff, Ferreri, Laqueur. Le Forge stb.). Valamennyien kedvező eredményekről számolnak be (ulcus cruris körülfecskendezése, rheumatikus gyulladások infiltrálása novocainnal, abscessus, fuiunkulus, karbunkulus, hydradenitis, mastitis, erysipelas erythematosum, epididymitis, prostatitis stb.). A. V. Visnyevszkij szovjet tudós volt azután az, aki majdnem fél évszázados munkásságával döntően járult hozzá a kérdés tisztázásához. Visnyetszkij"klinikai tapasztalatai alapján bizonyította be a helyi érzéstelenítés teljes veszélytelenségét gyulladásos szövetekben és gennyes betegségek esetén végzett műtéteknél. Vizsgálataival bebizonyította, hogy az a sebészekbe gyökerezett félelem, miszerint a fertőzés a szövetekbe juttatott érzéstelenítőszerrel tovább terjed, alaptalan. Flegmonék, karbunkulusok. gennyes mastitisek, osteomyelitisek és a legkülönbözőbb formájú helyi gerinyedéses fertőzések kapcsán stb. végzett sikeres műtétek ezreivel bizonyította be az eljárás veszélytelenségét. Azt találta, hogy a novocain gyulladásos folyamatok esetén nemcsak nem ellenjavallt, hanem kifejezetten előnyös hatású. Azoknak az eseteknek a gyógyulása, amikor a gennyes terület feltárása előtt helyileg novocainnal érzéstelenítettek, általában hamarabb következett be, mint a nem novocainozott eseteké. V. híg, 1/4%-os, testhőmérsékletű oldatot használt nagy mennyiségit»*
