Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-04-01 / 4. szám
ÉRZÉS VIZSGÁLATOK AZ ÍNYEN ÉS A SZÁJNYÁLKAHÁRTYÁN 101 6. Ugyanazon fog ínye egyformán érzékeny a facialis és az orális felszínen, kivéve a felső középső metszőt, melynél a palatinális íny a papilla incisivi közelsége folytán érzékenyebb, mint a bukkális íny. Tudnunk kell ugyanis, hogy az egész nyálkahártyának a legérzékenyebb része a papilla incisivi. A hideg-meleg-, tapintásérzés vizsgálata tulajdonképen kivülesik tárgykörünkön, azért e helyen csak utalunk Kiesow, Türkheim, kölönösen pedig Schriever e tárgyban végzett kimerítő vizsgálataira. A magunk vizsgálata egyszerűen arra szorítkozott, hogy vájjon a szájnyálkahártya és íny minden területén differenciálható-e a hideg-meleg érzés, A hideg-melegérző képességre úgy történt a vizsgálat, hogy a száj feltárása után a vizsgált egyén szemét eltakarták és a vizsgáló a jeges vízben lehűtött és a 60°-os olaj fürdőben felmelegített 2 mm átmérőjű tompavégű szondákkal ötletszerűen váltakozva érintette az ínyt, nyálkahártyát és az áthajtási redőt. Vizsgált egyén minden egyes érintés után megmondta, hogy hideget, vagy meleget érzett-e. Az első százas sorozatban négy, a második sorozatban öt érzéstévedés történt. Érdekes módon mind a kilenc téves jelzés az áthajlási redő hátsó részleteinek érintésekor történt, amiből nem azt a következtetést vontuk le, hogy az áthajlási redő a hideg-meleg érzést kevésbbé jól differenciálja, mint az íny vagy a nyálkahártya, hanem azt, hogy a kísérlet kivitelénél technikai hiba történt. A tompa szondák ugyanis kicsiny tömegük és jó hővezetésük folytán igen hamar lehűlnek, illetőleg felmelegednek a szoba hőmérsékletére. Ezért fontos minden érintést váltott szondával és a hűtő, illetőleg melegítő edényből való kiemelés után legfeljebb 1 mp-en belül megejteni. Kiesow szerint a lágyszáj pad 44—-45°-ra meleget érez, 56—-600-ra pedig már fájdalommal reagál. Természetesen ez nem tekinthető standard értéknek, mert pl. Friedmann megfigyelése szerint Oroszországban a teát, kávét 70—75° melegen isszák, míg mi már az 50°-os levest is alig elviselhetően forrónak találjuk. Különben gyermekeken eszközölt megfigyelés szerint az életkorral általában emelkedik az a hőmérsék, amit a szájképletek még fájdalom nélkül tudnak elviselni. Fenti kísérletek, minthogy önkísérletek voltak és ellenőrzés nélkül történtek, feltétlen utánvizsgálatra és megerősítésre szorulnak, bár megállapításaink több évtizedes gyakorlatunk alatt szerzett tapasztalatainkkal összhangban vannak. Ugyanezen alkalomból utána vizsgáltuk az ú. n. Kiesow-zónát is, mely állítólag fá)daloming erekkel szemben érzéketlen. Kiesow és Flahn 1906-ben megállapították, hogy a m. zygomaticus, m. triangularis és a m. risorius Santorini által határolt az a keskeny nyálkahártyacsík, mely nyitott száj mellett a szájzugot az alsó második nagyőrlővel összeköti, a fájdalomkeltő ingerekkel szemben teljesen érzéketlen. Ugyanezt Marx is megerősítette 1921-ben, sőt ő még több ilyen érzéketlen zónát is talált a száj és a szájpad nyálkahártyáján. Bár Kiesow társszerzője Hahn, Hajennel 1924-ban írt cikkében már tagadja az ilyen érzéketlen nyálkahártyazónák létezését, még ma is elég gyakran olvasunk hivatkozást az ú. n. Kiesow-féle érzéketlen nyálkahártya területekre annyival is inkább, mert Schriever igen alapos vizsgálatai alapján igazolva látta Kiesow erre vonatkozó megállapításait. Magunk részéről az utánvizsgálat során sem a Kiesow-zónát, sem a Marx által megjelölt száj-, kemény- és lágyszájpad nyálkahártya részleteket nem találtuk érzéketlennek a fájdalomkeltő ingerekkel szemben. Schriever az egyes kutatóknak a Kiesow-zónát illető vizsgálati eredményeik ellentétességét methodikai eltérésekkel magyarázza és feltételezi, hogy azok, akik a Kiesowzónát fájdalomérzőnek találták, átszúrták a nyálkahártyát és így a fájdalomreakciót nem a nyálkahártyából, hanem az alatta fekvő mélyebb rétegekből kapták. Schriever magyarázatával egyetértünk addig a pontig, hogy ahhoz hogy fájdalomreakcict kapjunk a kérdéses területeken, valóban bele kell szúrnunk a nyálkahártyába. Ugyanis magunk is azt tapasztaltuk, hogy a Kiesow által leírt területen, melybe beleesik az a
