Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-04-01 / 4. szám
100 SIMON BÉLA DR. A fájdalomérző képesség kivizsgálása és a keletkezett fájdálomérzés kiértékelése olymódon történt, hogy a vizsgáló két kezébe vette a két kihegyezett szondát, azután egyidejűleg és egyforma erővel ténylegesen heleszúrt a feltérképezett nyálkahártya és íny két különböző területébe. Az első vizsgálat so/ozatban az laj és 2ab területet, azután a 2aj és 3ab területet és így tovább a 3aj és 4ab, 4aj és 5ab. stb. területeket szúrtuk meg egyszerre. Minden egyes szúráspár után vizsgált megmondotta, hogy a jobb vagy a baloldli szúrást érezte j óbban, amit a vizsgáló a következő módon j egyzett fel: laj > 2ab, ami annyit jelent, hogy a jobboldali felső nagymetsző feletti inyen jobban iájt a szúrás, mint a baloldali felső kismetsző feletti inyen, vagy 4aj — 4ab, ami annyit jelent, hogy a jobb felső első kisőrlő és a bal felső első kisőrlő feletti szúrás okozta fájdalom intenzitását egyformának érezte a vizsgált. Ugyanúgy és ugyanilyen sorrendben ejtettük meg a vizsgálatot az alsó fogsor Ínyén is. A második sorozatban a két oldal azonos részleteit hasonlítottuk össze egymással: laj és lab-t, 2aj és 2ab-t, stb. illetőleg lAj és lAb-t, 2Aj és 2Ab-t stb. vizsgálva. A harmadik sorozatban az alsó és felső állcsont azonos oldali megfelelő inyrészleteinek érzékenységét hasonlítottuk össze egymással; laj és lAj-t, 2aj és 2A]-t, stb. A negyedik sorozatban azt vizsgáltuk, hogy egy-egy ínyrészletnek az érzékenysége, hogy viszonylik a megfelelő nyálkahártya mucosájának az érzékenységéhez: laj az lbj-hez, 2ab a 2bb-hez, stb., illetőleg az lAj az lBj-hez a 2Ab a 2Bb-hez stb. Az' ötödik sorozatban azt vizsgáltuk, hogy egy-egy nyálkahártya-részlet mucosájának az érzékenysége, hogy viszonylik a megfelelő áthajtási redő mucosájának az érzékenységéhez: lbj az lej-hez, 2bb a 2c6-hez, stb., illetőleg IBj az ICj-hez, 2Bb a 2Cb-íiez, stb. Végül a hatodik sorozatban azt vizsgáltuk, hogy az egyes fogak faciális és orális ínyrészletének érzékenysége között van-e különbség. Ezen vizsgálatsorozatunk eredményét a következőkben összegezhetjük : 1. Az íny annál érzékenyebb, minél közelebb fekszik a középvonalhoz. Az 1 fog felett tehát érzékenebb, mint a 2 fog felett, a 2 fog felett érzékenyebb mint a 3 fog felett és így tovább. Míg azonban a felső elülső fogaknak megfelelő ínyrészleten ezt az érzékenységkülönbséget viszonylag kicsinynek, addig a hátsó fogaknak megfelelő ínyrészleten nagynak találtuk, amivel azt akarjuk mondani, hogy az egyes fog felett az íny megszúrása csak kevéssel fájdalmasabb, mint a hármas fog felett, azonban a hatos fog felett sokkal fájdalmasabb az íny megszúrása, mint a nyolcas fog felett. Azt pedig külön ki kell emeljük, hogy az interdentalis papillák mindenütt sokkal érzékenyebbek, mint a megfelelő ínyrészek. 2. Az azonos fogaknak megfelelő ínyrészletek mindkét oldalon egyforma érzékeny ségűek, vagyis pl. az 5aj éppen olyan érzékeny, mint az 5ab. 3. Az alsó és a felső állcsont ínyének érzékenysége között az a különbség észlelhető, hogy az alsó elülső fogaknak megfelelő ínyrészlet kevésbbé, a hátulsó fogaknak megfelelő ínyrészlet erősebben érzékeny, mint a megfelelő felső fogak ínye, amivel nem akarjuk azt mondani, hogy az alsó ínyre nem vonatkozik az a megállapításunk, hogy az íny annál érzékenyebb, minél közelebb fekszik a középvonalhoz, hanem csak azt, hogy az íny érzékenységének csökkenése az egyes fogtól a nyolcasig sokkal egyenletesebb az alsó állcsonton, mint a felsőn. 4. Az íny úgy az alsó, mint a felső állcsonton lényegesen érzékenyebb mint a megfelelő osseális nyálkahártya mucosája, viszont a nyálkahártya mucosájára is vonatkozik az az ínnyel kapcsolatos megállapításunk, hogy minél közelebb fekszik a középvonalhoz, annál érzékenyebb, vagyis a frenulum mellett megszúrva a nyálkahártyát., az sokkal jobban fáj, mint a tuber táján. 5. Az osseális nyálkahártya és az áthajlái redő mucosájának az érzékenysége úgy viszonylik egymáshoz, mint az íny érzékenysége a nyálkahártyajéhoz.
