Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-04-01 / 4. szám
ÉRZÉSVIZSGÁLATOK AZ INYEN ÉS A SZÄJNYÄLKAHÄRTYÄN 99 böző helyein a helybeli érzéstelenítéssel kapcsolatos túbeszúrás milyen fájdalmat okoz, természetesen nem elégedhetünk meg ezekkel az elnagyolt adatokkal. Schriever pl. azt mondja, hogy az alsó és felső állcsont külső felszíneinek az ínyén a 8 gramm erőt kifejtő Frey-féle sörteszúrás okoz fájdalmat, az állcsontok.belső felszínének ínyén pedig csak a 12 grammnál nagyobb erőt kifejtő sörteszúrással lehet fájdalmat kiváltani. Ebből azt a téves következtetést lehet levonni, hogy pl. a felső nagymetsző és a harmadik nagyőrlő felett egyforma érzékeny az íny, vagy hogy ugyanazon fognak megfelelő facialis és oralis ínyrészlet különböző érzékenységű, ami egyáltalán nem felel meg a gyakorlati tapasztalatnak. Ugyancsak egy értékben határozza meg Schriever az osseális nyálkahártya, majd az áthajlási redő érzékenységét egy-egy állcsont egész területére, amiből ugyancsak azt a téves következtetést lehet levonni, hogy a nagymetszők táján és a nagyőrlők táján egyforma a nyálkahártya, illetőleg az áthajlási redő érzékenysége, ami szintén nem felel meg a tapasztalati tényeknek. Schriever egyébként kitűnő, de a részlethiányok miatt félreértésekre és téves következtetésekre alkalmat adó vizsgálataink kiegészítésére szükségeinek látjuk újabb és a bennünket közelebbről érdeklő részletekre minuciozusabb önkísérletet végezzen. E célból a bukkális ínyt, az osseális nyálkahártyát és az áthajlási redőt egy-egy fog terjedelmének megfelelő, három, tehát összesen 96 mezőre bontva, mindenegyes mezőt külön vizsgáltuk. De szükségesnek láttuk a vizsgálat elvégzését azért is, mert a vizsgálat methodikáját is meg kívántuk változtatni. A nyálkahártya érzékenységi vizsgálata ugyanis általában vagy faradikus árammal, vagy mechanikus úton a Frey-féle különböző vastagságú sorté kled történt. A faradikus árammal való vizsgálat amilyen kitűnő eljárás a száraz bőrön, olyan megbízhatatlan a nedves nyálkahártyán. A nyálkahártya, mint jó vezető, azonos terhelés mellett sem biztosítja az idegvégkészülékekre ható áramsűrűség állandóságát, nem is szólva az íny vastag és a nyálkahártya vékony epithelrétege által produkált ellenállási különbségről, ami ugyancsak oka lehet a való tényekkel ellentétes és így megtévesztő vizsgálati eredményeknek. A Frey-féle sörtékkel való vizsgálat sokkal megbízhatóbb, azonban inkább a nyálkahártya legfelületesebb részén elhelyezkedő fájdalomérző pontok felkutatására — tehát physicholcgiai vizsgálat céljára —• alkalmas, mint annak az összehasonlítására, hogy az íny illetőleg a nyálkahártya különböző helyeire történő tényleges beszúrás milyen fájdalmat okoz. Éppen ezért mellőztük mind a két vizsgálati eljárást, ehelyett két vastagabb hegyű derékszögben hajlított egyenes szondának végeit 21/, mm hosszúságban kikö szőr ültettük 0.2 mm vastagságúra, gondosan ügyelve, hogy a tű hegye kifogástalanul éles és hegyes legyen. A szonda kihegyezett része fölé 5 mm átmérőjű Kerr anyagból készült golyócskát ragasztottunk abból a célból hogy a szondának lx/2 mm-nél mélyebbre történő beszúrását megakadályozza, ezzel is biztosítva magukat az esetleges mélyebb beszúrás okozta téves kiértékelés lehetősége ellen. Ezzel az eszközzel aztán ténylegesen beszúrtunk a vizsgálandó íny-, illetőleg nyálkahártyaterületbe. Ezen önkísérletünkhöz mindenekelőtt feltérképeztük a bukkális ínyt, a bukkális nyálkahártyát és az áthajlási redőt a következő módon : 8cj 7cj 6cj 5cj 4cj 3cj 2cj lej leb 2cb 3cb 4cb 5cb 6cb 7ob 8cb 8bj Vbj 6bj 5bj 4bj 3bj 2bj Ibi lbb 2bb 3bb 4bb 5bb 6bb 7bb 8bb 8aj 7aj baj 5aj 4aj 3aj 2aj laj láb 2ab 3ab 4ab 5ab 6ab 7ab 8ab J 8Aj 7 Aj 6Aj 5Aj 4Aj 3Aj 2Aj lAj lAb 2Ab 3Ab 4Ab 5Ab 6Ab 7Ab 8Ab B 8Bj 7Bj 6Bj 5Bj 4Bj 3Bj 2Bj lBj lBb 2Bb 3Bb 4Bb 5Bb 6Bb 7Bb 8Bb 8Cj 7Cj 6Cj 5Cj 4Cj 3Cj 2Cj lCj lCb 2Cb 3Cb 4Cb 5Cb 6Cb 7Cb 8Cb mely táblázatban a sorszámok a megfelelő fogakat, »a« a felső, »A« az alsó állcsont ínyét, »6« a felső, »5« az alsó állcsont nyálkahártyájának mucosáját gingivától az áthajlási redőig, »c« a felső, »C« az alsó áthajtási redő mucosáját jelenti a mellette levő számnak megfelelő fog felett, illetőleg alatt. A jelzés harmadik betűjeként szereplő »/«, illetőleg »6«, a jobb, illetőleg a bal oldalt jelenti. 7*
