Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1950-04-01 / 4. szám

126

MOLNÁR LÁSZLÓ dr.

szerű, tejfogakra emlékeztető felszívódást mutatott. Más esetben — más alkatú egyénen — a resorptio nem fejlődött ki, hanem hamarosan gyulladás és fertőzés támadt és a sérült foggyökér eltávolítása vált szükségessé.

Az élet folyamán a fogbél szövetében a gyökér elzáródása után a sejtes elemek megfogyatkoznak és a pulpa inkább fibrillaris szerkezetűvé válik. A gyökércsúcs megszűkülése, a keringés csökkenése magával hozza a hajszáleres pangást, a fogbél átalakulását. Némely esetben a ’fogbélszövet metaplasiája hamarosan, már a 20. év után feltűnő. A mikroskopos metszetben pulpakövek tűnnek fel. Más alkat esetén a fogbél sokáig sejtdús marad és élénkebb biológiai reakciókra képes. Korai, endogen okokból támadó arteriosclerosis a fogbél keringését is rontja, tehát a jelenségek részben az érrendszer változásaival magyarázhatók, ezek pedig elsősorban alkati jelenségek.

A fogpótlások, főként a lemezes fogművek megítélésében kettős szempont érvényesül a gyakorlatban. Az egyik a tudományos, a szakember által megkívánt követelmények érvényesítése, a másik — és éppen olyan fontos, azonban teljesen szubjektív — szempont a páciens véleménye. Az a protézis jó, amellyel az egyén meg van elégedve és jól tud rágni. Ha tehát az egyéni óhajokhoz a lehetőség szerint alkalmazkodunk, a beteg hamarosan megszokja a fogpótlást és a kedvező subjektiv megítélés alapján esetleg kisebb fájdalmat vagy kezdeti nehézséget is jobban elvisel. Ezzel szemben egy olyan protézis, amely a tudomány jelenlegi szabályainak megfelelően készült ugyan, de nem respektál egyéni kívánságokat, esetleg csak jóval hosszabb idő után válik használhatóvá.

E megállapítások érvényessége nem szorítkozhat kizárólag elmebetegségekre vagy öröklés és constitutio alapján terhelt, abnormalis idegrendszerű páciensekre, hanem általánosságban az egyéni kívánságokat respektálni kell.

Epileptikus beteg roham közben lezuhant és állcsontját eltörte, lehetőleg csak fix pótlást vagy készüléket helyezünk szájába. Csontműtétek, átültetések, plasztikák sikere az egyén korán, állapotán kívül az alkattól is függ. Ez vonatkozhat a szabad transplantatióra, vagy a nyeles plasztikára. Állcsontsebészek véleménye szerint egyes néptörzsek, fajok tagjai fiatalabbak, biológiailag alkalmasabbak szövetátültetésre, mint más népek.

Depressiv betegek a hypochondriás alaphangulat következtében néha fogaik elvesztésével, meggyengülésével (parodontosis), máskor fogműtétekkel, kezelésekkel hozzák összefüggésbe panaszaikat.

így egy esetben a klimaxos nő fogazatának állapotát férje előtt titkolni igyekezett és altatásban kihúzatta fogait. A sebeket a műtő