Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1950-04-01 / 4. szám
100 BRUSZT PÁL di. Meg kell említenem a Boyd és Drain által ajánlott étrendet, amely naponta a következőket írja elő : i liter tej, i tojás, kétszer főzelék, á kb. 250 gr, 60 gr vaj, és 10 gr csukamájolaj. Mindkét diétának lényege a sok tej és főzelék, továbbá a szénhydrátok redukciója. Fontosnak tartják azonban még a szerzők a nyers gyümölcsök, gyümölcslevek fogyasztását, D-vitamin adagolását és általában kiemelik a fehér kenyér hátrányát a teljes őrlésű búzából készült kenyérrel szemben. De hogy ez a kérdés nem olyan egyszerű, azt mutatja az, hogy míg 500 gramm fehér kenyér a napi calciumszükségletet fedezi, addig a barna kenyérben fejlődő phytin-sav a calciumot oldhatatlan sókká köti meg, amelyek a szervezet számára értéktelenek. Az érdeklődőknek fel tudnám még sorolni Sure vagy Normann által ajánlott étrendeket. A következő kérdés azután az, hogy ezeket az étrendeket kipróbálták-e és milyen eredménnyel. Nincs olyan kartárs közöttünk, aki ne hallott volna az ú. n. oslói reggeliről és annak jó, kiváló hatásáról. És nekem is csak véletlenül került a kezembe Dental Magazin 1932. évfolyamában egy közlemény, amely Collet beszámolóját tartalmazza e kérdésről, amelyet mint a norvég iskolák egszségügyi tanácsának az elnöke tanulmányozott. Ez elég lesújtóan hangzik. «A fogromlás tovább is virágzik és nincs lényegesen csökkenő tendenciája a reáfordított nagy költségek ellenére». S le is szállították az ingyen reggeliben részesülő tanulók számát 40%-tól 15—20 %-ra. Ehhez mégcsak azt fűzöm hozzá, hogy a norvég gyerekek foga az ugyanott közölt adatok szerint lényegesen rosszabb, mint a magyarországi gyerekeké és Gythfeldt is csak 25%-os javulásról számol be. Tehát ha ott jó eredményt is értek volna el az iskolai étkeztetéssel, ez még nem bizonyítja, hogy nálunk ugyanilyen étkeztetés a különben is kisebb mérvű fogszuvasodást még kisebbre redukálná. Az étrendek kipróbálása másutt is leginkább árvaházakban vagy intézetekben nevelkedő gyermekeken töri ént. A fenti elvek szerint a világ legkülönbözőbb tájain kísérleteztek, fel kellene sorolnom Edward Mellanby, Preis, Boyd, Drain, Gröschel, Hawkins, Hauston stb. kísérleteit és végül, de nem utolsó sorban Mansbach beszámolóját). Mindezekből azonban legfeljebb az tűnik ki, hogy az intézetekben adott rendszeres és sokoldalú étrend, amely