Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1950-04-01 / 4. szám

BRUSZT PÁL dr.

optimálisan kapott D-vitamint -— fogékonyabbak fogszú iránt — mint más gyermekek fogai, ha különben minden más feltétel ugyanaz. 2. D-vitaminnak 400—800 nemzetközi egységnél nagyobb adagjai sem hatásosabbak. 3. A már áttört fogakra nincs hatása a D-vitaminadagolásnak. A magam vizsgálataiból még ehhez hozzáfűzhetem a következőket : az ú. n. zománc-hypopláziákat az állandó fogakon a csecsemőkorban fennállott D-vitamin- vagy egyéb mész-anyagcserezavarnak szokták tulajdonítani. Statisztikát készítettem, hogy több-e a fogszú azoknál, kiknek hypopláziás fogaik vannak, mint azoknál, kiknek fogai makroszkopikusan ép zománcúak. A kapott görbék azt mutatják, hogy nem több az egy emberre eső szuvas fog sem az enyhébben, sem az erősebben hypopláziás fogú embereknél, mint azoknál, kiknek ép zománcú fogaik vannak.

Mellanby közismerten kutyákon D-vitaminhiányos táplálékkal zománcelváltozásokat idézett elő. Eire is csak azt mondhatjuk, hogy a zománcelváltozás nem jelent feltétlenül cariest. Az utóbbi években megjelent sorozatos közleményei a londoni ötéves gyermekekről azt bizonyítanák, hogy a táplálékhoz adott D-vitamin és calcium lényegesen csökkentette a zománc-hypopláziákat és ezzel párhuzamosan a szuvasodást is a tejfogakon. Eredményeit nem tudjuk kétségbevonni, de hogy tényleg a Ca és D-vitamin adagolása okozta-e a caries redukcióját, az még bizonyításra szorul. Ugyancsak érdeklődéssel várjuk az állandó fogakra vonatkozó megfigyeléseket, mert Mellanby csak tejfogakiól számol be és ezeknek és az állandó fogaknak a szuvasodása között igen kevés az összefüggés.

Minthogy D-vitamin adagolása károsíthatja is a szervezetet, az adagolandó mennyiséget tuladonképpen a nőgyógyász és gyermekgyógyász határozza meg és ellenőrzi. Még e téren is sok a megoldandó feladat, mert a napsütésnek jobban kitett gyermekeknek valószínűleg kisebb a D-vitaminszükséglete, mint a ködös országokban élőknek.

Ami a fehérjetáplálkozást illeti, jelentős az orosz Sarpenák theóriája a fogszú keletkezéséről. Szerinte a zománc nem élettelen szövet, mert ilyen nem lehet a szervezetben. Anyagcseréjére a fehérjebevitel minősége nagy jelentőséggel van — nevezetesen, hogy van-e a táplálékban lysin és arginin, amelyek a zománcban lévő fehérje fő aminosavai. A lisztből készült táplálékok ezekből keveset tartalmaznak. Fokozott carieshajlamra vezet továbbá minden olyan betegség, mely fokozott fehérjeveszteséggel vagy széteséssel jár. így menorrhagia, terhesség, ; Libin szerint tuberkulózis és malária is -— továbbá a hyperthyreosis, túlmeleg kiima, bizonyos foglalkozás, pl. kohómunka.

Talán a szénhydrátokat iHetően változtak legkevésbbé a véle-