Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1950-04-01 / 4. szám
1950 április hó No 4. szám FOGORVOSI SZEMLE FELELŐS SZERKESZTŐ: DR VARGA ISTVÄN SZERKESZTETTÉK: 1908-1924 OR. KÖRMÖCZI ZOLTÁN, 1924-1931 PROF. MORELLI GUSZTÁV EREDETI KÖZLEMÉNYEK A fogszuvasodás megelőzése a táplálkozás titján* BRUSZT PÁL dr„ Baja. Az elmúlt években e témáról kiváló előadóink referáltak, mint Balogh, Sós, Hattyasy, valamint Berényi. Megkönnyítette tájékozódásomat a végeláthatatlan irodalomban az-is, hogy a közelmúltban több neves kutatótól jelent meg összefoglalás e tárgykörről külföldi szaklapokban. Tárgykörömet két részre oszthatom fel. Vizsgálhatjuk külön-külön a táplálék egyes tényezőinek hatását, másrészt az emberek egész napi étrendjének a fogszúhoz való viszonyát. Az első részt említett hazai referenseink kimerítően ismertették (éspedig, hogy egyes tápanyagok hiánya vagy bősége milyen károsodást hoz létre a fogak szeikezeiében) ; ezért fölöslegesnek tartom, hogy az ásványi sók, vitaminok, fehérje, szénhydrátok kedvező vagy káros hatásával foglalkozzam. Mégis a következőkre fel kell hívnom figyelmüket az utóbbi esztendők eredményei alapján : A fog szerkezetében, különösen a fogbélben, dentinben, de még a zománcban lévő szerkezeti rendellenességek, melyek a fog fejlődése alatt keletkeztek, még nem föltétlenül jelentik azt, hogy a fog ezáltal cariesre disponáltabb. Elfogadott tény, hogy a szuvasodás mindig a fog felületén kezdődik, tehát a dentin hiányos elmeszesedésének csak akkor lehet szerepe, mikor a kórfolyamat már odáig jutott. Azonban a mi problémánk mindig az, hogy a fogszú hogyan keletkezik a zománc felületén. Armstrong azt állítja, hogy sem az A-, B-, C- vitaminoknak, sem pedig a calcium-, foszfor-hiánynak sem mutatható ki fogszúia hajlamosító hatása. A D-vitaminról a következőket állítja : I. Azok a fogak, melyek fejlődésekor a gyermek csak sub* Felkért hozzászólás a caries-prophylaxis tárgykörhöz a Fogorvos Szakcsoport 1949. évi nagygyűlésén. 7
