Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-01-01 / 1. szám
22 DR. GYARMATI ISTVÁN kedtünk be. A fogászati berendezést nem vihettük magunkkal, csupán néhány nélkülözhetetlen kisebb műszert. De szerencsére rendelkezésünkre állott az iskolafogászatnak a gyermekmenhelyen levő felszerelése és így a kórházi betegek fogászati ellátása zavartalanul és megszakítás nélkül tovább folyhatott, a kórüáz épületébe visszatértünk után is. Az iskolafogászat 1947-ben újra működni kezdett és a kölcsön kapott berendezést vissza kellett adnunk. Ekkor a népjóléti kormányzat anyagi hozzájárulással lehetővé tette a fogászati rendelőnek a legmodernebb eszközökkel való berendezését. A minisztérium előzőleg már 1946-ban a fogászaton kórházi főorvosi állást rendszeresített. Ezzel hivatalosan is elismerte a fogászatnak, mint az egyik legelterjedtebb népbetegséget gyógyító szaknak a szükségességét és jogos helyét a kórház keretében. A népjóléti kormányzat széles látókörű és haladó egészségügyi politikáját tanúsítja az is, hogy 1947-től kezdve szegények és térítési díj ellenében fizetőbetegek részére járóbeteg rendelést is engedélyezett. A fogászatra felvett betegek 1946 óta az orr-, fül-, gége-osztályon nyernek elhelyezést. A kezdetben szerény keretek között működő fogászat hamarosan megerősödött és a betegforgalom évről-évre növekedett. A kezdeti évi 700 betegről fokozatosan emelkedett 1938-ban évi 1200 betegig. Az igények növekedése és a szükséglet emelkedése következtében a heti két rendelőnapot 1938-tól a mindennapos rendelés váltja fel. A kezelt betegek száma tovább emelkedik 1500-ról 1800-ra és eléri a 2200-as legnagyobb forgalmat. Az 1945-ben bekövetkezett átmeneti visszaesés után — amikor a kórházi beteglétszám általában nagyon leapadt — a viszonyok normalizálódása után, az ágyak számának emelkedésével a fogászat forgalma is újra emelkedik. 1947-ben 2659 volt a fogászaton kezelt betegek száma, 1948 első tíz hónapjában pedig 2448. Ez utóbbi számban kórházi osztályos beteg 1836, külső járóbeteg 612. A kórházi fekvőbetegek létszáma osztályonként a következőképen oszlik meg : fogászatra felvett : 72, belgyógyászatról 366, tüdőosztályról 505, bőrgyógyászatról 428, ideg- és elmeosztályról 160, szemosztályról 182, szülészet-nőgyógyászatról 38, sebészetről 56, orr-, fül-, gége-osztályról 29 beteg részesült kezelésben. A külső járóbetegek számában legtöbb a hadifogoly, ide vettük még a szanatóriumból, egészségvédő intézetből küldötteket, továbbá a fizető magánbetegeket és a szegénységi alapon kezeiteket. A fogászaton ellátott összes betegekről a kezelőlap-rendszer helyett 1947 óta betegforgalmi naplót vezetünk, amelyben feljegyezzük a beteg nevét, osztályát, törzsszámát, valamint a végzett kezelést. A szakember előtt világos, hogy a valóságos forgalom a kimutatottnál lényegesen nagyobb, mert legtöbb beteg többször megfordul a rendelőben, mint ahányszor be van vezetve a naplóba. 2. A fogászati osztály együttműködése a többi osztályokkal. A kórházi fogászat döntő fontosságát a belgyógyászatial való együttműködése bizonyítja a legjobban. A modern belgyógyászati betegellátás feltétlenül megköveteli a konzultáló és gyógyító fogorvosi közreműködést, elsősorban azoknál a betegségeknél, amelyeknél a fogeredetű gócfertőzés szóba kerülhet. Alig van olyan szerve az emberi testnek, amely ne betegedhetne meg gócfertőzéstől és sok komoly betegség összefüggésben lehet dentális góccal. Azért nagy segítség a belgyógyász számára a rögtöni és eredményes fogászati beavatkozás, mert számtalan kóreset tapasztalata mutatja, hogy egyes betegségek gyorsabban és teljesebben gyógyulnak, ha a beteg egyén periapikálisan vagy paradentálisan fertőzött fogát eltávolítjuk, esetleg konzervatív vagy műtéti eljárással a fogbetegséget megszüntetjük. Sok krónikus és recidi váló betegség terápiájánál jó eredménnyel jár a granulomás, tályogos fogak eltávolítása, a fertőző góc kezelése és megszüntetése. Különösen három kórkép terápiájánál bizonyítja a tapasztalatok nagy száma a focális góc felkutatásának és megszüntetésének jelentőségét : a vesegyulladás, a szívbelhártya. gyulladás és a rheumás megbetegedések. Ezeknél a nem genyes gyulladásoknál ugyanis sokszor található fogeredetű gócfertőzés. A belgyógyászati betegségek egy másik nagy fejezeténél, a vérképző szervek
