Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-01-01 / 1. szám
A GYULAI ÁLLAMI KÓRHÁZ FOGÁSZATI OSZTÁLYÁNAK MŰKÖDÉSE 23 megbetegedéseinél az első tünetek legtöbbször a szájban jelentkeznek. A fogorvos a beteg szájában dolgozik és így elsősorban van módja észlelni a tüneteket. Könnyen elképzelhető, hogy milyen segítséget nyújthat a fogorvos a belgyógyásznak a betegség felismerésében és az idejekorán megindítandó gyógykezelésben. A fogászatnak a kórházban való jelenléte azzal a nagy előnnyel is jár, hogy hosszabb ideig bent fekvő, fertőző- és egyéb nem szállítható betegek kínzó fogbántalma esetén kéznél van a gyors segítség. Nem csekély jelentőségű a fogászainak a szemészettel való együttműködése. A fcg^redetű gócok által okozott szembetegségek között a leggyakrabban a szivárványhártya-gyulladás fordul elő, ritkábban érnártyagyulladás. A beteg fog ellátása után az ilyen eredetű szembetegség gyors gyógyulásnak indul. Kórházunkban a jól bevált gyakorlat alapján ma mar minden olyan beteget átküld a szemosztály fogászati vizsgálatra, ahol dentogen-infekció jelenléte feltételezhető. A műtétre kerülő betegek pedig kivétel nélkül átesnek előzőleg a fogászati vizsgálaton és ellátáson. Tüdőosztálymik is igen jelentős mértékben igénybeveszi a kórházi fogászatot. Kórházunk elég nagy létszámú tüdőosztályának betegei állandó és rendszeres fogászati ellátásban részesülnek. (A fogászaton kezelt összes betegeknek kb. 20%-a.) A fogorvosi röntgenfelvételek kiértékelésénél nagy segítség a fogorvos szakvéleménye, főleg a negatív röntgenleletek esetében előforduló félreértések elkerülése érdekében. A fogorvos nemcsak a filmet nézi és biztosabbá tudja tenni a röntgenképre alapított diagnózist. A tüdőszakorvos sem elégszik meg a tüdők röntgenfelvételével, hanem látnia kell a beteget is. Éppen így a fogászatban a klinikai vizsgálat teszi teljessé a röntgenkép értékét. A fülfájdalmak közül a kisugárzó fájdalmak gyakran fogeredetűek. Több fogbetegség kapcsolódhatik fülbántalommal, amelyet a fülorvos egyedül, a fogoros nélkül megoldani nehezen tud. A gégészetnek is nagy segítségére van a fogászat, amikor pl. szajzár esetén a fogorvosi vizsgálat biztosan kizár egy mandulatályogot a dentitio difficilis kóresetének fennállásával és következményes környezeti elváltozásával. A két szak annyira közelfekszik egymáshoz, hogy kölcsönösen kisegítik egymást sok esetben. Pl. ha az arcüreg genyes gyulladása fogeredetű, a gyógyítás a beteg fog megállapítása és eltávolítása által történhetik. A bőrgyógyászat is jelentős terület a kórházi fogászat számára. Kórházunkban a bőrgyógyászat főorvosa minden olyan beteg fogászati vizsgálatát és ellátását kérni szokta, akinél a bőrelváltozás fogeredete feltételezhető. A hatóság által kúrára beutalt betegeket és az EVI-be bejáró betegeket a kezelés megkezdése előtt szintén részesítjük fogászati kezelésben, hegy az esetleg fellépő ínygyulladásokat elkerüljük. Az együttműködés szükségességének legjobb bizonyítéka az ekcema, amelyet az esetek nagy százalékában kenőccsel meggyógyítani nem lehet, mert gyakran belgyógyászati megbetegedés az okozója s legalább ugyanolyan mértékben dentogen fertőzés játszik közre. Ezért nem nélkülözheti a bőrgyógyász sem a fogorvost. A góc kikutatásával és megszüntetésével sok bőrbetegség gyors és teljes gyógyulásnak indul, míg fogász szakorvos közreműködése nélkül ezek a gyógyulások nem lennének elérhetők. Az együttműködés kölcsönös, mert különböző bőrbetegségeknek a szájban is jelentkeznek tünetei. A szülészeti és nőgyógyászati osztályon a szegénysorsú háziterhesek fogászati ellátása a nagyjelentőségű. Előfordulhat olyan eset is, hegy a gyermekágyban válik szükségessé valamilyen váratlan f< gbánt alom miatt a fogorvosi beavatkozás. A krónikus adnex betegségek esetében is a fegervosra hárul a feltételezett gócok felkutatása. Különleges jelentősége van a fogászatnak a gyulai kórházban a 600 ágyas elmeosztály szempontjából. Az elmebetegek hosszú ideig tartózkodnak a kórházban, némelyik egész életén át, hiszen gyermek-elmeosztály is van. Ez a tény már magában indokolja a fogászat állandó igénybevételét, hiszen a negativisztikus, elbutult betegeknél a profilaktikus szájápolás alig vihető keresztül. Ezért az elmebetegek fogazata a többi osztályokkal összehasonlítva, sokkal rosszabb állapotban van. Az elmebetegek fogászati ellátását végző orvosnak komoly pszichiátriai tapasz-