Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-05-01 / 5. szám
HIBÁK ÉS HIBAFORRÁSOK A CSAPOSFOG KÉSZÍTÉSÉNÉL 191 Itt említem meg azt az egészen kirívó hibát, amikor a csaposfog készítése előtt a gyökércsatorna nincs kifogástalanul megtömve. Hiba, ha a csaposfogat oly anyagból készítjük, mely nem bír megfelelő szilárdsággal, avagy nem önthető megfelelő pontossággal. Utóbbi okból nem megfelelő anyag a rozsdamentes acél. A vitallium, amíg kapható volt, még inkább megfelelt a célnak. A 22 karátos arany nem megfelelő szilárdságú, főképpen a csap és a hátlemez céljára, ezért helyesebb ezeket 5—10%-os platinaranyból készíteni. Az aranypótló nemes fémek (ergo, palliag) szilárdsága nem kielégítő, főképp a forrasztás helyén, ezért ezekből csak egybeöntött csapot és alaplemezt készítsünk. Befejezésül még néhány szót az indikáció felállításánál elkövetett hibákról. A tulaj donképeni csaposfog öncélú felhasználását igen erősen beszűkítette a porcellánkorona és műgyanta-korona kiterjedt alkalmazása. Fontosabb indikációját képezi valamely fix fogpótlás kozmetikus elhorganyzása .Itt történik gyakran hiba, ha nem tartjuk eléggé szem előtt azon elvet, hogy a pulpát csak a legvégső esetben szabad feláldozni. Amennyire helyes elhorgonyzási mód elhalt pulpa esetén a csaposfog, annyira csak a legelkerülhetetlenebb esetben gondoljunk arra élő pulpánál, amikor is csak akkor indikált elhorgonyzási mód a csaposfog, ha a többi kozmetikus hídhorgony, pl. a háromnegyedkorona, vagy fazettás korona alkalmazásának a feltétele hiányzik, vagy valamely okból ellenjavallt. A Debreceni Tudományegyetem Gyógyszertani Intézetének (Vezető : dr. Vályi Nagy Tibor egy. m. tanár) és Stomatológiai Klinikájának (Vezető : dr. Adler Péter egy. m. tanár, kiin. főorvos) közleménye. Újabb adatok a cocainum novum hydrochloricum gyógyszertanához.* írták : Dr. ÚRI JÓZSEF és Dr. ADLER PÉTER. Azon vizsgálódások során, amelyekben kutattuk a novocain bomlás (sárgulás) okát és mechanismusát, valamint ezen bomlott novocain pharmakologiai hatásait, az összehasonlításképen használt frissen készített novocain-oldatnak olyan hatásait figyelhettük meg, amelyek szokatlanok voltak s amelyekről még az ismert szakkönyvekben sem találtunk említést. Ezen első felületes megfigyelések után a jelenségek alapos okszerű kivizsgálását határoztuk el állatkísérletekben. Kísérleteinket 12 macskán végeztük. A felhasznált hím és nőstény macskák súlya 2—3 kg között volt. A kísérletekhez a macskákat chloraloseval narkotizáltuk. Testsúlykilogrammonként o-io g-ot kaptak 370 C-os vízben, oldás után a vena femoralisba fecskendezve. Regisztráltuk a vérnyomást a carotisba kötött canuleáttétellel higanyos manometer segítségével, valamint a bélmozgást a ballon-metódussal. Egyes állatokon az Elliott-féle módszerrel decapitatiót végeztünk. Kísérletek alatt az állatokat állandóan mesterségesen lélegeztettük. A kísérleti anyagokat i. v. fecskendeztük be. Vigyáztunk arra, hogy a kísérletekhez alkalmazott novocain mennyisége jóval alatta maradjon azon adagnak, amelytől Schmutziger és Wolfner toxikus hatásokat észleltek a légző- és vasomotorcentrumra, valamint a keringési szervekre. Legnagyobb befecskendezett adagunk a 4%-os oldat 0-5 ccm-e volt, ami 20 mg novocainnak felel meg. Általában azonban a 2%-os oldat 0-5 ccm-ét alkalmaztuk (10 mg). Ezen adag az irodalmi adatok szerint is teljesen atoxikus, mert ezt a szervezet könnyen elbontja 10 percenként történő befecskendezés után még 37-szer is, csak a 44. befecskendezés után (980 mg) pusztulnak el az állatok. Összehasonlításként adrenalint és acetylcholint adtunk ; ezeknek mennyiségét változtattuk, ami által a kísérleti feltételeket kívántuk változtatni. Az adrenalin mennyisége 0-05 y-tól * Előadás a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete Fogorvos Szakcsoport Centenáris kongresszusán, Budapest, 1948. szeptemberében.
