Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-05-01 / 5. szám
192 DR. URI JÓZSEF ÉS DR. ADLER PÉTER 5 g között változott, az acetylcholiné pedig o-i y-tól ю у között. Midőn atropinhatás alatt kívántuk tanulmányozni a jelenségeket, testsúlykilogrammonként io mg atropinsulfatot vittünk be az állatba. Minden oldást és hígítást isotoniás NaCl-dal végeztünk. Azt figyelhettük meg, hogy narkotizált állaton az i. v. befecskendezett novocain enyhe, gyorsan múló vérnyomássüllyedést idéz elő. Ezt már H. Langecker, valamint Wiemann is észlelték nyúlon és kutyán urethan-morphin narkózisban és mint az egyidejűleg adott adrenalin hatását nagyon zavaró momentumot írták le. Jelen kísérleteinkben megállapíthattuk, hogy ezen depresszoros hatás a koncentrációval arányosan változik és ugyanazon állaton a 2%-os novocain-oldat 0-5 ccm-ének vérnyomáscsökkentő hatása nagyságrendben mintegy megegyezik 0-5 у acetylcholin hatásával (1. ábra). Mindkét anyag, mint az ábrán látható, a vérnyomásban 8 mm-es süllyedést idézett elő. Más érzékenységű állaton természetesen más nagyságrendű volt ez a hatás. Megfigyelhettük azt is, hogy míg a két anyagnak a vérnyomásra gyakorolt hatása közel egyenlő, addig a bélmozgásokra a novocainnak sokkal erősebb a hatása. Különösen szembetűnő ez a béltónust és perisztaltikát igen erősen fokozó hatás akkor, ha a novocain által előidézett vérnyomássüllyedés nem múlóan átmeneti, hanem tartósabb (2. ábra). 2. ábra. Decapitált állaton a novocain nem fejti ki depresszoros hatását, a bélmozgást fokozó hatás sem olyan kifejezett. Ebből arra kell következtetnünk, hogy a novocain támadása elsősorban centrális vagy ganglionaris és csak kisebb fokban perifériás, így meg lehet magyarázni azt az észlelést, hogy a novocain csak enyhén szenzibilizálja az adrenalint, mely viszont főképen perifériásán hat és csak kisebb mértékben centrálisán.' Éppen ezért nem is helyes a novocain szenzibilizáló hatását izolált szerveken tanulmányozni, mint azt sokan tették. Téves tehát az a megállapítás, amit nyilván ilyen kísérletek alapján tettek, hogy a novocainnak nincs is adrenalinszenzibilizáló hatása, mint a kokainnak. Izolált szerveken tanulmányozva a novocain kis adagban érszűkületet, nagy adagban pedig értágulatot idéz elő, az adrenalin hatását azonban egyik adagban sem erősíti (Möller). Hatását úgy magyarázhatjuk i. ábra. Novocain io mg. Ac. cholin 0,5 4. Novocain 10 mg.
