Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)

1949-05-01 / 5. szám

190 DR. LÁSZLÓ JENÓ' kis őrlők teljes felépítésénél, ahol csak beeresztve tudnánk elhelyezni a kramponos fazettát, helyesebb a Steele-fazetta alkalmazása. Sajnos sokkal kisebb ebben a faj­tában a választék, mint a kramponos rendszerűben. Amennyire szembeötlő hiba, ha a fazetta akár nagyságban, alakban, akár színben nem felel meg a szomszédos fogaknak, annyira gyakran elnézett hiba, ha a laboratórium a fazettát kijebb hozza és ráállítja a gyűrűre. Ezt azért szeretik csi­nálni, hogy a gyűrű el legyen fedve és így a kozmetikai hatás jobb legyen. Ennek következménye az, hogy a fognyaknál lépcső keletkezik, mely állandó ételpép­­retentiot okoz, mely egyrészt az íny idült gyulladásos állapotát, másrészt a gyökér esetleg szabadon levő, illetőleg szabaddá váló részének cariosussá válását okozza. Ennek a fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, és a laboratóriumoktól szi­gorúan követeljük meg, hogy a fazetta homlokzata egyenes folytatását képezze a gyökérfelületnek, illetve az azt beborító gyűrűnek. 5. A csaposfog azon része, mely a fazettának a tartást adja, védi a rágás ál­tali megterheléstől, a hátlemez. Hogy ezen feladatának megfelelhessen, elég vas­tagnak kell lennie. Hibás tehát azon régebbi eljárás, amikor egyszerű 0-30—0-40 mm. vastag lemezből vágtak ki a hátlemezt, melyet legfeljebb forrasztóval erősítettek meg. Ennél sokkal jobban megfelel az öntött hátlemez, mely egyrészt merevebb, másrészt kellő vastagságúra önthető. A vastagításnak gyakran határt szab az eset­leges helyszűke, amikor is a rendelkezésünkre álló hely nem elegendő a fazettának és a kellő vastagságú hátlemeznek az elhelyezésére. Ha nem lehet ilyenkor a csapos­fogat kijebb állítani, úgy kénytelenek vagyunk az antagonista rágóélből valamit elvenni. Előfordul olyan nagy mértékű mélyharapás, hogy teljesen ellenjavallja a csaposfog készítését, amikor is csak egy teljes fémkorona felel meg egy hídhor­­gony céljának. A hátlemez vastagságának a méretezésénél is szem előtt kell tartanunk azt a már említett szempontot, hogy t. i. a rágás általi megterhelés károsító erőkom­ponensei annál nagyobbak, minél közelebb hat az erő a rágóélhez és minél inkább eltér az erő iránya a fog hossztengelyétől. Fontos, hogy a rágónyomás kizárólag a hátlemezt érje, vagyis hogy a fazetta élére ne jusson direkt erőbehatás. Ezt az úgynevezett rágóélvédelemmel érhetjük el. Hibás és céltalan a rágóélvédelemnek az a formája, amikor a hátlemez ráhajlik a fazetta élére. U. i. ha ezt a ráhajló részt elegendő vastagságúra készítenénk, úgy a kozmetikai hatást nagy mértékben zavarnánk, míg egy hajszálvékony lemez semmi védelmet nem nyújt. A helyes forma az, amikor a hátlemezt minimálisán hosszabra hagyjuk a fazettánál, mely utóbbinak az élét ferdén egész vékonyra el­csiszoljuk. így megvan a kellő védelem és amellett egyáltalában nem szembetűnő. A csaposfog egyes részeinek fenti elemzése után fontosnak látszik röviden rámutatni kizárólagosan az öntött alaplemezű csaposfog készítésénél elkövetett hi­bákra, mert ez az eljárás képes a legnagyobb mértékben kielégíteni kívánalmainkat. Hiba, ha a gyűrűs Kerr-lenyomat helyett megelégszünk a gipszlenyomattal. Hiba, ha a húzott csap, melyre ráöntjük a gyűrűs alaplemezt, ugyanazon anyagból, vagy csak kevéssel nehezebben olvadó anyagból készül, mint maga az öntvény. U. i. ilyenkor fennáll azon hibaforrás, hogy a túlhevített öntőfémnek a csapra való ráöntésekor a húzott csapban apró hólyagocskák keletkezhetnek, melyek később a csap törését okozhatják. Ez a hibaforrás vagy úgy kerülhető el, hogy lényegesen magasabb olvadáspontú csapot alkalmazunk, így pl. arany-csapos­­fog esetén platiniridium-csapot, vagy pedig úgy, hogy teljesen elkerüljük a húzott csap alakalmazását és a csapot egybe önttetjük a gyűrűs alaplemezzel, amikor is kiküszöbölődik a Richmond-fog legkényesebb pontja, a csapnak az alaplemezzel való összeforrasztása, mely a törés leggyakoribb székhelye. Ezen utóbbi eljárás­nak megvan még az az előnye is, hogy a csap teljesen kongruens lesz a gyökércsa­tornával, vagyis a rendelkezésre álló teret optimálisán használja ki és a cement­réteg minimális vastagságú lesz, aminek nagy fontossága van a csaposfog szilárd­sága szempontjából. Ezen előnyökkel szemben keveset számít azon hátrány, hogv az öntött csap törékenyebb, mint a húzott csap.

Next

/
Thumbnails
Contents