Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)

1949-05-01 / 5. szám

HIBÁK ÉS HIBAFORRÁSOK A CSAPOSFOG KÉSZÍTÉSÉNÉL 189 6. ábra. a lingualis gyűrűrészlet elhagyását kozmetikai szempontok nem indokolják, így alsó fogakon körkörös gyűrűt alkalmazunk. Felső fogaknál azon célból, hogy a gyűrűt a ligamentum circulare károsítása nélkül a lehető legmagasabbra készíthessük, palatinalisín elkerüljük a gyökérnek a gingiva nívójáig való lecsiszolását és inkább kb. i mm-rel magasabbra hagyjuk. Ennél magasabbra hagyni helytelen lenne a gyökérfelületet, mert a facetta kram­­ponjainak is szükségük van bizonyos helyre és minél magasabbra hagyjuk a gyökér­felszínt, annál körülményesebb lesz a facetta elhelyezése. A gyökérfelszín buccalis fele fokozatosan lejt a gingiva nívójáig, sőt az alá csiszolhatjuk olyankor, amikor elhagyjuk a gyűrű buccalis részletét. így áll elő a gyökérfelszínnek az úgynevezett ház­tető-formája. Alsó fogaknál helytelen és indokolatlan lenne a gyökérfelü­letnek ilyen háztetőszerű kialakítása, minthogy a gyűrű bucca­lis részletéről nem mondhatjuk le, ezért a gyökérfelületet egy síkban csiszoljuk le. Ha a beteg alsó ajka fedi a fognyakat, úgy ez a sík meghaladhatja i mm-rel is a gingiva nívóját, ellenkező esetben alacsonyabbra csiszoljuk. (6. ábra) Itt kell megemlékeznem arról a nem egy szerző által java­solt eljárásról, amikor a gyökérfelszínt homorúra csiszolják. Helytelen elgondolás, mert szem elöl tévesztik azon elvet, hogy annál biztosabb tartása van egy csaposfognak, minél hosszabb a gyökérben levő csap és minél rövidebb a koronái rész. A gyökér­felületnek a homorúra való csiszolásával pedig magunk rövidítjük meg a gyökér­ben levő csaprészt és hosszabbítjuk meg a koronái részt. (7. ábra) A gyűrű méretezésénél még egy körülményre gondoljunk és ez az eddigiekből már adódik : Ha csak rövid csapot tudunk elhelyezni, pl. egy rezekált fogban, úgy magas kell legyen a gyűrű és viszont minél hosszabb csa­pot tudunk alkalmazni, annál alacsonyabb gyűrűvel meg­elégedhetünk. 3. A csaposfogak harmadik alkotórésze az alaplemez, mely az összeköttetést létesíti a csap és a gyűrű, továbbá a hátlemez között. A legtöbbször ez egy vékony lemez, pl. a Richmond-fognál, amikor is semmi statikai fontossága nincs. Amikor a csapot megfelelő hosszúságúra és vastagságúra méretezhetjük, lemondhatunk az alaplemez megvastagításá­ról. Olyankor ellenben, amikor nem tudunk megfelelő hosszúságú csapot elhelyezni, mert pl. a gyökér kráter­­szerűen elpusztult, vagy a gyökérfelület már előzőleg homo­­rúra lett csiszolva, hiba lenne vékony lemezzel megelégedni. Ilyenkor szükséges, hogy a tartás fokozása céljából vastag alaplemezt alkalmazzunk, amelyet lehetőleg öntés útján állítunk elő. Az ily vastag alaplemez, különösen ha az egybe van öntve a csappal, komoly segítséget jelent a károsító erőbehatásokkal szemben. 4. A csaposfognak legkényesebb, védelemre szoruló része a porcellánfazetta, melynek két típusa használatos, a kramponos és a csusztatós rendszerű, mely utóbbit röviden Steele-fazettának nevezünk. Elterjedtebb a kramponos rendszerű, mert kevésbbé kényes. De olyankor, amikor a szögecselésre nincs meg a lehetőség, pl. 8 DENTINEX • DENTOLITH • EULITH Telefon: 185-041. DENTARIA Яш T. dental-depot Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 11. 7. ábra.

Next

/
Thumbnails
Contents