Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-05-01 / 5. szám
HIBÁK ÉS HIBAFORRÁSOK A CSAPOSFOG KÉSZÍTÉSÉNÉL 187 csap vastagsági méretezésénél bizonyos kompromisszumra van szükség, mert a csap törésének és meglazulásának a veszélye miatt minél vastagabb csapot kell alkalmaznunk, míg a gyökér elrepedésének a veszélye bizonyos határokon belül ellenkező igényeket támaszt. A csap hosszúságának határt szab a gyökér hosszúsága. Erről, úgyszintén a gyökér szélességéről előzetes röntgenfelvételen kell tájékozódnunk. Gyakorlati elv az, hogy a csap hosszabb legyen, mint a koronái rész, de legalább azzal egyenlő hosszúságú. A csap vastagságával kapcsolatban tudnunk kell, hogy a vastagság és az ellenállás között nem számtani, hanem mértani arány van, ami következik azon fizikai tételből, hogy valamely rúdnak a hajlítással szembeni ellenállása a vastagság harmadik hatványával arányos. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a csapnak a vastagítással járó erősbbödése sokkal nagyobb előnyt jelent, mint amekkora hátrány a következményes gyökérfal-gyengülés. Mert ha pl. egy gyökérben egy i mm. átmérőjű csap helyett egy 2 mm. átmérőjűt veszünk, akkor a csap nyolcszor erősebb lesz, míg a gyökérfal gyengülése csak törtszámmal fejezhető ki. Mindazonáltal a csap vastagsága arányban kell legyen a gyökér vastagságával és méreteivel. Gyakorlati elvnek vehetjük, hogy a csap vastagsága ne haladja meg a gyökér átmérőjének egyharmadát. Ez azt jelenti, hogy a megmaradó gyökérfal köröskörül olyan vastag, mint a csap, ami meglehetős biztosítékot nyújt arra, hogy a gyökér nem fog elrepedni. Ha megnézzük a fogaknak az alveolus-szél nívójában készített keresztmetszetét (4. ábra), akkor láthatjuk, hogy azok általában nem köralakúak, hanem inkább ovális, vagy lekerített háromszögalakú keresztmetszettel bírnak. Mi következik mindebből? Az, hogy nem szabad ragaszkodnunk a köralakú átmetszettél biró csaphoz. Felső caninusnál, vagy nagy metszőnél nincs problémánk, mert itt 2 mm. vastag csapot is elhelyezhetünk anélkül, hogy túlságosan meggyengítenénk a gyökeret. Ellenben, ha megnézzük egy felső kis metsző, alsó metsző, vagy akár praemolaris méreteit a gingiva nívójában, úgy azt látjuk, hogy ha a gyökér nagyobbik átmérőjének x/3-át vesszük a csap-vastagságnak, akkor túlságosan elgyengítjük a a gyökeret a keskeny átmérőjében. Ha pedig a keskeny átmérő 1j3 része képezi a csap átmérőjét, akkor az nem lesz elegendő szilárdságú, minthogy az általánosan elfogadott minimális vastagsága a csapnak 1-5 mm. Ilyen esetekben tehát a csapot a gyökér nagyobbik átmérőjének az irányában megvastagítjuk. — Statikai szempontból is nagyon előnyös, hogy ilymódon a csapot labio-palatinalis, illetve buccolingualis irányban megvastagíthatjuk, mert valamely rúdnak a hajlítással szembeni ellenállása a vastagságának a harmadik hatványával arányos, míg a szélességgel csak egyszerűen arányos. A csap alakját illetően kevesebb hibával találkozunk. Habár bizonyos elméleti megfontolások a hengeralakú csap mellett szólnak, a gyakorlatban ezt mégsem szoktuk követni. U. i., ha a csapot végig olyan vastagságban készítenénk, mint amilyen vastag a kezdeti részénél kell legyen, ahol legnagyobb a törés veszélye, úgy részben a gyökércsatorna tágításánál könnyen álutat csinálhatnánk, részben pedig használat közben fokozódna a gyökér elrepedésének a veszélye, minthogy túlságosan elvékonyítottuk a gyökérfalat. A gyakorlatban kétféleképpen oldhatjuk meg a problémát. Az általános forma az, amikor a kezdeténél vastag csap a vége felé elvékonyodik. A kezdeti rész erősségét még úgy is fokozzuk, hogy 1—2 mm. mélységben kis kazettát készítünk, amely lehet koncentrikus és excentrikus elhelyezkedésű. Utóbbi esetben a kazetta lehet palatinalisan vagy buccalisan. Ezt aszerint csináljuk, hogy melyik oldal felől történik a fog megterhelése, minthogy célunk, hogy a gyökérfalnak azon része, mely a rágóerővel szemben fekszik, ne legyen túlságosan elvékonyítva a törésveszély miatt. (5. ábra.) A felső fogsorban palatinal felől hat az erő, a gyökérnek a buccalis oldala van inkább megterhelve, tehát a kevésbbé megterhelt palatinalis oldalon készítjük a kazettát. — Alsó fogaknál ellenben, ahol inkább a gyökér lingualis fala van jobban megterhelve, a buccalis oldalra kerül a kazetta. 13*
