Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-05-01 / 5. szám
186 DR. LÁSZLÓ JENŐ A csaposfogra ható erők károsító hatásai: a) A csap elgörbülése 1 ___ b) A csap törése / c) A csaposfog meglazulása — d) A gyökér elrepedése e) A. facetta törése A megelőzést szolgálja: A csap kezdeti részének megvastagítása t Pontosan illő csap J Hosszú és vastag csap Hosszú és vékony csap Vastag hátlemez és rágóél védelem. 2. ábra. a) A csap elgörbülése és b) a csap törése leggyakrabban a gyökércsatornában rögzített és a szabadon levő rész határán történik, fontos tehát, hogy ez a rész különösen erős legyen. c) A csaposfog meglazulása csak akkor következhet be, ha a beragasztó cement előzetesen megrepedezett. Vizsgáljuk meg a cement megrepedézésének a körülményeit, feltételeit kissé közelebbről. Ha a csaposfog keresztmetszetét nézzük, úgy egymás mellett három réteget találunk : i. A gyökérfal, 2. a cemetréteg és 3. a fémcsap. A nyomással szemben a legnagyobb rugalmasságot a gyökérfal mutatja, lévén a dentin a szervezet egyik legrugalmasabb szövete, ezzel szemben a legkisebbet a a beragasztó cement, míg a fémcsap practice szintén rugalmatlannak tekinthető a nyomással szemben. A vékony és rugalmatlan cementréteg tehát be van szorítva a rugalmas dentinfal és a rugalmatlannak mondható fémcsap közé. A koronái részre ható nyomás a csap megfelelő méretezése esetén teljesen áttevődik a gyökérben levő csapra, amely továbbítja azt a gyökérfal felé. Ilyenkor a nyomás hatására a dentin minimálisán benyomódik, amely alakváltozást a cementréteg is kényszerítve van követni. Míg azonban a rugalmas dentin a nyomás megszűntével újból felveszi az eredeti alakját, a rugalmatlan cementréteg megrepedezéssel reagál. Mi következik mindebből? Egyrészt az, hogy minél vastagabb a cementréteg, annál könnyebben állnak elő repedések. Másrészt pedig minél nagyobb nyomás jut a cement egységnyi területére, annál nagyobb a megrepedezés veszélye. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a cement megrepedezése annál kevésbbé történhetik meg, I. minél vékonyabb a cementréteg, vagyis minél pontosabban illik bele a csap a a gyökér üregébe, 2. minél nagyobb a csap felülete, vagyis minél hosszabb és vastagabb a csap. d) Míg a csap elgörbülésének, törésének és a csaposfog meglazulásának a veszélye kisebb, ha vastagabb csapot alkalmazunk, addig a gyökér élrepedésének a veszélye a vékony csapnál kisebb. U. i. a gyökér elrepedésével annál kevésbbé kell számolnunk, minél vastagabbra, erősebbre hagyjuk a gyökérfalat, vagyis minél vékonyabb a csap. — Kérdés, hogy a gyökér elrepedését mennyiben befolyásolja a csap hosszúsága? Ha a csapot egykarú emelőnek fogjuk fel, melynek teljes hosszúsága felel meg az erő karjának, a gyökérben levő része a teher karjának, úgy nyilvánvaló, hogy minél hosszabb a teherkar, annál kevésbbé fenyeget a gyökér elrepedése. (3. ábra.). Közelebbi magyarázatul szolgál azon fizikai tétel, amely szerint az emelőnél akkor van egyensúlyi állapot, ha mindkét erőnek a saját karjával való szorzata egyenlő, vagyis fx kt = f3 k2, ahol fx jelenti esetünkben a koronái részre ható erőt, h К ami azt f2 a gyökér falának a nyomással szembeni ellenállását. Ebből f2 “-2 jelenti, hogyha a koronái részre azonos nagyságú erők hatnak, akkor a gyökérfalra ható erő egyenesen arányos a csaposfog teljes hosszával és fordítva arányos a csap hosszával. Vagyis a gyökérfalat annál kisebb nyomás éri, minél nagyobb a csaposfognak a gyökérben rögzített része. Tehát itt is helyesebb a hosszú csap alkalmazása. Összegezve tehát láthatjuk, hogy úgy a csaposfog kimozdulásának, mint a gyökér elrepedésének a veszélye a csap hosszúra való méretezését kívánja, míg a
