Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-04-01 / 4. szám
172 KÖNYVISMERTETÉS pán steril vattacsúcsokat alkalmaztunk, és levegőbefúvás nem történt. Ezután a feltágított gyökércsatornába lentulóval jodoformcementet vittünk be, és ezt guttaperchacsúccsal tömörítettük, majd a kavitást ideiglenes tömőanyaggal zártuk. Ekkor azt vettük észre, hogy a beteg arcfele teljes egészében megduzzadt, felette a bőr feszessé vált, és a bal szemrés is beszűkült (i. ábra). Tapintáskor az arcbőr feszes, sercegő, lószőrpárna-tapintatú volt. A beteg kellemetlen feszítő érzésről panaszkodott. A röntgen-kontroli csak a csúcsig érő gyökértömés képét mutatta. A duzzanatot tehát a fogászatban ritka szövetemphysema idézte elő. Mivel a mi esetünkben levegőbefúvás nem történt, eképpen a H202-os átfecskendezést, másrészt azt vethetjük fel, hogy a gyökértömés tömörítéséhez alkalmazott guttaperchacsúcsot fokozott nyomással vittük be. A beteget naponta többszöri kontrollra rendeltük be, semmiféle aktív beavatkozást nem végeztünk. A levegőgyülem csupán másnap kezdett szemmelláthatóan felszívódni, és az arc bőre fokozatosan petyhüdtebbé vált. A kellemetlen feszülő érzés is megszűnt. 3. nap az arcbőr visszanyerte eredeti rugalmasságát és miután a betegnek panaszai nem voltak, a fog koronái részét megtömtük. KÖNYVISMERTETÉS Dr. Stefan Loos: Die Mechanik des Kiefergelenks ihre praktische Bedeutung und anatomische Begründung. (Urban & Schwarzenberg, Wien, 1946.) Stefan Loos atyai örökségként foglalkozik a stomatológiai anatómia kérdéseivel, minthogy atyja, R. Loos egyéb stomatológiai-anatómiai munkája mellett 1912-ben «Einiges über den Zuzammenhang von Artikulation und Kiefergelenh> (Összefüggés az állkapocsízület és a fogak artikulációja között) címmel tanulmányt írt a Vierteljahrschrift f. Zahnheilkunde-ban. Jelen munka 80 oldal terjedelmű monográfia, amely 22 fejezetben részletesen tárgyalja az emberi állkapocsízület mechanizmusával összefüggő problémákat. Loos az állkapocsmozgások bevezető ismertetése után behatóan foglalkozik az állkapocsízület anatómiájával, leírja a fossa mandibularist és az izületi fejecset. Igen értékes az a fejezet, amely a discus articularis anatómiájával és funkciójával foglalkozik. A rágóizmok anatómiája mellett az izmok eredési és tapadási helyének statikai felépítését is tárgyalja a szerző, több fejezetben pedig részletesen leírja az állkapocs nyitó-csukó mozgásokat, majd az előre és oldalirányú elmozdulásokat is. Fogpótlási szempontból tanulságos fejezetek a «Harapási magasság és állkapocsízület», valamint «Az állkapocsízület mechanikája és a fogpótlás». A rágószerv normális és abnormális igénybevételéről, majd pedig az állkapocsízület patho-histologíai elváltozásairól Loos érdekesen értekezik. A monográfia igen érthető szövegét 59 ábra teszi még világosabbá és a mű végén bőséges irodalmi ismertetést is találunk. Dr. Kocsis Antal Gábor. Dyce : Fényképezés a fogászat szolgálatában. (Photographic Aids to Clinical Dental Practice.) 1948. Staples Press. 173 oldalnyi terjedelmű könyvében 199 jelentős, részben színes ábrával mutat rá a szerző arra, hogy a fényképezés a tanításban, de népszerű oktatásban is a legjobb segédeszköz. A könyv első felében a fényképezés céljaival foglalkozik, különösen a népszerű előadások képanyagának összegyűjtésére ad nagyon hasznos tanácsokat, általánosságban és részleteiben is. A könyv második részében a szájképletek fényképezésének részletes technikáját ismerteti fogcsoportonként és felszínenként külön-külön. Kezdőnek és haladónak egyaránt hasznosak a közölt képek részletekbe menő kritikája. Bizonyos fokú fényképezési alapismereteket feltételez ugyan könyvének ezen része, de ezek bármely fényképészeti útmutatóból könnyen elsajátíthatók. Képeinek többségét, úgy tűnik, Leicaval és Leitz revolverrel, 5 cm-es optikával készítette. A Leitz-művek ennél lényegesen alkalmasabb technikai megoldásokat is szolgáltat-
