Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-04-01 / 4. szám
KÖNYVISMERTETÉS 173 tak (hosszú gyujtótávolságú lencse- és tükörreflex-kamra), de nyilván a háború miatt, úgylátszik, nem jutottak a könyv szerzőjének birtokába. A könyv befejezésében keskeny film elkészítésére ad hasznos tanácsokat. Kezdő és haladó fogorvos fényképezők számára egyaránt hasznosnak tartom az ismertetett könyvet. Dr. Szentbe István. Weinberger: An Introduction to the History of Dentistry. (Bevezetés a fogászat történetébe.) Mosby, St. Louis, 1948. 514+408 oldal. A két kötetes, hatalmas mű szerzője, Bernhard Wolf Weinberger nem ismeretlen azok előtt, akik a fogorvosi történelem iránt érdeklődnek. Az első világháborút megelőző évek óta gyakran közölt a szaklapokban érdekes történelmi tárgyú tanulmányokat. 1910-ben mint fiatal fogorvos publikálta első tanulmányát a fogszabályozás történetéről. A másik munkaterület, amelyen Weinberger dolgozik, a fogorvosi bibliográfia. A fogorvosi könyvészetének első kötete 1929-ben, a második 1932-ben jelent meg. Ilyen tárgyú könyvek igen ritkák, angol nyelven pl. 1885-ben jelent meg a Crowley féle bibliográfia és ezt követte Weinbergeré. Weinberger művének első kötete a fogászat történetével foglalkozik a kezdettől a XVIII. század végéig. A második kötet az északamerikai fogászat történetét tárgyalja 1620-tól a XIX. század elejéig. Az első kötetben tárgyalt időszakot — ellentétben Salamon Henrik elismert fogorvostörténeti beosztásától — három szakaszra osztja fel : 1. ókor, 2. arab, középkori és renaissance korszak, 3. az önálló fogászat korszaka. E harmadik szakaszt az első, nyomtatásban megjelent fogászati mű (1530, Leipzig) megjelenésétől számítja. E korszakon belül kap helyet Fauchard, mint a modern fogászati tudomány megteremtője. A XVIII. század fogászatát —- Strömgreenhez hasonlóan —• nem időrendi, hanem az egyes módszerek, beavatkozások (szájsebészet, fogátültetés, fogpótlások, porcellánfog stb.) szemszögéből tárgyalja. Strömgreen-nek a XVIII. század fogászatával foglalkozó könyvét érthetetlen módon a különben igen bő bibliográfiai részben és az egyes fejezetek végén lévő forrásmüvek között nem említi. Az első kötetet a bibliográfián kívül fogorvostörténelmi kronologikus táblázat egészíti ki. Magyar vonatkozása a kötetnek, hogy közli a budapesti Nemzeti Múzeum régi római foghúzó fogójának képét és hivatkozik Abonyi Józsefnek a Hyppokrates korának fogászatáról megjelent (1899) tanulmányára. A második kötet tárgya, az amerikai fogászat története, érezhetően közelebb áll a szerző érdeklődéséhez. Szakítva az orvostörténelmi munkák szokásos tárgyalási módjával, egyes kiemelkedő fogorvosok portréit mutatja <be egymásután önálló fejezetekben. John Baker, Robert Woofendale, Paul Revere, James Gardette, Jean Pierre Le Mayeur, Josiah Flagg, Skinner és Greenwood-csalid tagjainak neve ugyan szerepelnek a fogorvostörténelmekben, de nem volt jelentőségük ilyen részletesen kiértékelve. A magyar fogorvostörténészek szerint egy orvosi specialitásban sem tapasztalható az a tény, hogy egy családon belül annyian műveljenek egy szakmát, mint a fogászatot. Ennek az igazságnak extrém bizonyítéka az amerikai Greenwood család, amelynek 19 fogorvos tagja volt, ill. van. Az első Greenwood fogorvos 1730—1803-ban élt és egyenes leszármazottja ma is praktizál mint fogorvos New-Yorkban. A Flagg-családban is több fogorvosi generáció volt. A könyvben láthatjuk annak a fogorvosi széknek a képét, amelyen Josiah Fiagg dolgozott 1790—1812 között, majd fogorvos fia és később fogorvos unokája használta haláláig, 1903-ig. Ez a fogorvosi szék kétségtelenül megtette kötelességét. Két bő fejezet foglalkozik Washingtonnal. Sok adalékot közöl Washington fogairól, ill. műfogairól. Közli Washington 4 teljes protézisének képét. A könyv képanyagban igen bő. A szerző értékes orvostörténelmi gyűjteményét bizonyítja, hogy sok reliquia képe alatt a «szerző tulajdona» megjegyzés szerepel. Weinberger History of Dentistry-]e értékes könyv az orvostörténésznek és érdekes könyv minden fogorvos számára. Dr. Huszár György.
