Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-04-01 / 4. szám
158 DR. BRUSZT PÁL Irodalom. Balogh Károly: A stomatológia tankönyve ; Rousseau-Decelle és Raison : Pathologie buccale. (La pratique stomatologique.) Masson & Cie. 1933.; The International Labour Code. 1939. Geneva.; Gortvay György: Munkaegészségtan. MOKT. 1944.; Schranz Dénes: Milyen elváltozásokat okoznak a vegyi anyagok a száj képleteken ? A stomatológia haladásában. 1946. kötetben. Mémento des maladies d’orgine professionnelle. Éd. Berger- Le vrault Paris. 1944)■ Clark D. Bridges: Job Placement of the Physically Handicapped. McGraw Hill Co. New-York. 1946. A fogszú és táplálkozás közti összefüggés vizsgálata bajai iskolás gyermekeknél/ Irta: Dr. BRUSZT PÁL (Baja). A fogszuvasodást ma általában civilizációs betegségnek tartják, melynek létrejöttében a főtényező a mai emberek helytelen, a természetestől eltávolodott táplálkozása. Ezen előadásomban nem akarom e nézeteket ismertetni, nem is célom, hogy azon elgoncjolásokat, osztályozásokat ismertessem, amelyek arról szólnak, hogy mi módon jön létre a fogszuvasodás, mint táplálkozási ártalom ■— hiánybetegség? Elfogadom az elméletet és a következőkben ismertetett vizsgálataimmal megkíséreltem megfigyelni, hogy a különbözőképpen táplálkozó tanulók fogszuvasodása között van-e oly különbség, amely a fenti elmélet mellett vagy ellen szól? Vannak-e helyesen táplálkozó tanulók és jobbak-e a fogaik, mint a többieknek? 1946 tavaszán caries-vizsgálat okát kezdtem bajai iskolás gyermekeknél részben, hogy a magyarországi caries-adatgyűjtés hiányait ezzel is pótoljam, részben azért, hogy ez adatok talán valami különleges eltérést fognak mutatni a szokottól, a háborús táplálkozás hiányainak hatására, amely hiányok egy része, pl. a cukorhiány még mindig fennállott. Ekkor azonban a táplálkozási hiányokról csak a saját és általánosan ismert háztartási nehézségek alapján vontam le következtetéseket —• első kérdőívemet egy év múlva, 1947 tavaszán töltettem ki, majd 1947 őszén folytattam ily irányú vizsgálataimat és végül 1948 május-júniusban sikerült nagyobb számú adatot gyüjtenem Bajáról és környéki falvakból. Most csak a legutóbbi vizsgálatokról számolok be. Magyarországon nagyon kevés helyen történt a táplálkozás és fogszú közötti összefüggés vizsgálata. Legtöbbször a táplálkozás vizsgálata volt a fontos és a többi hiánybetegségekkel együttesen közölték a szuvas emberek %-át is ; de a caries intensitását nem. Mindenütt nélkülöztük a caries adatgyűjtés egységes irányítását. Legtöbbször hiányoznak a legfontosabb adatok, mint a vizsgált egyének kora, a vizsgálat módja, — melyik fogát tekintették cariesesnek?* ** így egyik legkomolyabb táplálkozási hiánybetegség fölvételünkben az a különös szám szerepel : a fogszuvas emberek %-a 26 ! — holott felnőtteken általában 90—95%-ra, gyermekeken is 60—70%-ra teszik a fogszuvasok %-át. Kérdésemre kiderült, hogy csak a 4 vagy ennél több szuvas foggal bíró eseteket jegyezték fel. (Tiszti Orvosi Tájékoztató. 1948.) „ A fogszú és táplálkozás összehasonlításában jelentős fejezet Sós közleménye a Stomatológiai klinika 1947. évi kiadványában, mely más adat híjában a leventékről közöl adatokat, de az egész országra kiterjedően. A többi megfigyelés aránylag kisszámú emberre vonatkozik, leginkább tanulókra. A legtöbb szerző a falusi lakosság táplálkozásával foglalkozik és kiemeli a magyar nép egyhangú, nem kiegyensúlyozott táplálkozását. Dominál ebben a szénhydrát ; a kenyér, tészta, rántásos leves és rántásos főzelék ; másutt a szalonna. Főtt ételt sok helyen csak * A Centenaris Nagygyűlésen tartott előadás. ** Lásd: Fogszúvizsgálatok Baja elemi iskoláiban stb. Népegészségügy, 1948, 30. szám.
