Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-04-01 / 4. szám
A STOMATOLÓGIA MUNKA (IPARI) EGÉSZSÉGÜGYI VONATKOZÁSAI 157 kozási ártalmakat megnevezve a károsodást kiváltó hatást vagy vegyi anyagot és a foglalkozási ágat, amelyben a károsodás létrejött. A stomatológiai elváltozásokat kiváltó munka (ipari) behatások kevés kivételtől eltekintve a szájon kívül is idéznek elő károsodásokat. így minden foglalkozási eredetű stomatológiai kórkép megállapításához szervesen hozzátartozik a beteg foglalkozására — elmúlt munkahelyeire is — kiterjedő részletes anamnesis és a beteg alapos belgyógyászati vizsgálata is különös tekintettel a foglalkozási eredetű kórképekre. Csak a stomatológiai lelet alapján egymagában ipari eredetű stomatológiai elváltozást megállapítani nem helyes. d) A munka (ipari) stomatológiai károsodások megelőzésére szolgáló eljárások. Foglalkozási eredetű súlyos ártalmak megszüntetésére nyilvánvalóan a legmegbízhatóbb eljárás olyan termelési módszert és anyagot felhasználni a kérdéses termék előállítására, amely a szervezetre nézve ártalmatlan. Az ipari stomatológián messze túlterjedő fontossággal bíró és szinte a modern iparegészségügyet megindító maxilla-phosphornecrosis praeventiója céljából Bernben nemzetközi értekezlet igo6 szeptember hó 26-án egyezményt fogadott el, amely megtiltotta fehér (sárga) phosphornak a gyufagyártáshoz való felhasználását. Ezt az egyezményt Magyarország az ign : V. törvénycikkben kodifikálta. Az egyezmény egyébként a Nemzetközi Munkaügyi Kódex 320—322 §-ait alkotja és jelenleg is minden kulturáltamban érvényben van. A foglalkozási ártalmat kiváltó anyagok illetve eljárások ritkán végrehajtható kiküszöbölése mellett a stomatológiai károsodások iránt fokozott fogékonyságot tanúsító a b) pontban megadott kórképek mellett nevezetteknek a kérdéses foglalkozási körben való alkalmazásától való eltanácsolás is szolgálhatja az ipari stomatológiának praeventív gyakorlását. Specifikus óvóintézkedések kizárólagosan az ipari stomatológiai ártalmakkal szemben a varrónők, kötélkészitők, kárpitosok felvilágosítása arról, hogy a tűk, szögek vagy egyéb munkaeszközök szájban tartása veszélyes és az egészségre ártalmas eljárás, amely ellen mind a propaganda és oktatás, mind a fegyelmi rendszabályok útján is határozottan és céltudatosan küzdeni kell. Egyébként az ipari stomatológiai ártalmakkal szembeni óvóintézkedések tulajdonképen azonosak az iparégészségiigyben egyébként alkalmazásra kerülő védekező eljárásokkal, így pl. savgőzökkel dolgozók használjanak védőálarcot. Kívánatos, hogy mindazokon a munkahelyeken, ahol a dolgozók fogait akár időlegesen is savgőzök vagy tartósan mégoly csekély mennyiségű sav is éri híg lúgos (szódabikarbonás) oldatokkal öblögessenek. Ezzel kapcsolatos az a Szakasits Antal államtitkár által rendszeresen hangoztatott kivánalom teljesítése is, hogy minden dolgozónak álljon egy-egy ívó (szájöblítő) pohár kizárólagos használatra rendelkezésre. Tartós savhatásként szerepelnek a molnár, cukrász, pékmunkában, illetve a cukorgyárakban dolgozók szájába poralakban való bejutása a szénhydrátoknak, amelyek a fogrésekbe lerakódva ott savanyú erjedésnek indulnak és a termelt sav hatna carieskiváltóan. A praeventió határán már túl is terjed az a mindinkább propagálandó eljárás, hogy az üzemi dolgozók — és azok családtagjai is rendszeres fogorvosi ellenőrzés alatt álljanak és vizsgáló fogorvos biztosítsa részükre az oralis hygiéne minden kívánalmát. DENTINEX • DENTOLITH • EULITH DENTARIA R. T. DENTAL-DEPOT 185-041*. Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 11.
