Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)

1949-02-01 / 2-3. szám

94

DR. ORAVECZ PÁL

A fájdalmak leküzdésének módszerei a gyermekfoggyógyászatban.

Irta: Dr. ORAVECZ PÁL egyetemi ny. r. tanár (Pécs).

A gyermekfogak kezelésének preventív és racionális irányelveiről írt cikkemben (Orvosképzés, 1944. I. sz.) rámutattam arra, hogy a gyermekek kezelésének egyik fontos szabálya, hogy fogorvosi beavatkozásainkat mindig fájdalommentesen végezzük el, mert ellenkező esetben a gyermeket egy egész életre kiható kellemetlen benyomással vagy emlékkel elidegenítjük attól, hogy további fogorvosi vizsgálatra és kezelésre szánja magát. Ezt a fontos szabályt a gyermekek csoportos kezelése és vizsgálata során (iskolafogászati kezelés) éppen úgy be kell tartanunk, mint az ú. n. egyéni kezelésekben.

A gyermek félelme az orvosi vizsgálattól és kezeléstől —- amit gyakran környezetétől vagy kis barátaitól hall — esetleg kellemetlen tapasztalataiból merít, nagyban megnehezíti a gyermekekkel foglalkozó fogorvos munkáját. A pszichikus behatást és befolyásolást, ami szintén hatékony eszköze az orvosnak gyermekpáciense félelmének csökkentésében, ehelyütt nem érintjük, de megjegyezzük, hogy a fájdalmak elleni érzéstelenítő módszerek kedvezően befolyásolják a gyermek pszichikus tüneteit, félelemérzését.

Már a gyermek vizsgálata folyamán vigyázzunk arra, hogy műszereinkkel semmi fájdalmat ne okozzunk. A hideg szájtükör érintése is könnyen ellenállóvá teszi a gyermeket további orvosi beavatkozásainkkal szemben.

A kezelés közben mutatkozó fájdalmak leküzdésére használhatunk: 1. lokálisan ható kémiai szereket ; 2. befecskendezéses érzéstelenítést és 3. általános érzéstelenítést (kábítás, bódítás, altatás), előre is kiemelve, hogy nem teljesen azonosak fájdalomkiküszöbölő eljárásaink a gyermek tej- és állandó fogainak kezelésében.

1. Localisan ható kémiai szerek: a tejfogak excaválása folyamán, a dentinérzékenységének csökkentésére használhatunk meleg carbolsavas vagy meleg chlorphénolos tamponokat, amelyekkel a cavitást többször kitörölgetjük. Eredményes a Sachs-féle natriumbicarbonat-glycerinpaszta használata is, amit excaválás előtt az érzékeny dentinbe dörzsölünk, a mélyebb cavitásokat arg. nitricum 30—50%-os oldatával edzzük. Bár a tejfog pulpája megközelítőleg sem olyan érzékeny, mint az állandó fogé, mégis előfordul heves pulpitikus fájdalmak esetén, amidőn a gyermek nagyfokú türelmetlensége folytán a befecskendezéses érzéstelenítés nem vihető keresztül, hogy kémiai úton igyekszünk a fájdalmakat localisan csillapítani. Ilyenkor a fogba két napra ol. cariophyll. tampont helyezünk. (Rp. : Guajacol. liquefact. és Camphor aa. gr. 1-5 -f Ölei cariophyllorum gr. 3-0.) A tejfog pulpaamputatióját ú. n. nyomásos érzéstelenítő eljárással is elvégezhetjük, amikor az excavált üregbe, a pulpakamra sérülési helyére a Parke-Davis-féle cocain-kúpot helyezünk 10 percre és azt nagy nyomással guttaperchával zárjuk, utána a pulpát fájdalom nélkül amputálhatjuk.

2. Befecskendezéses érzéstelenítés: A gyermekfogászatban befecskendezéses érzéstelenítést használhatunk :

a) Dentin érzékenységnél. A tej fogak dentinérzékenysége minimális, éppen úgy, mint a 6—7 éves gyermekek állandó fogai is többnyire érzéstelenítés nélkül felfúrhatók ; 8—10 éves korban azonban gyakran kell érzéstelenítést alkalmaznunk, az állandó fogak kavitásalakításához.

b) A pidpa amputatiót vagy exstirpatiót szintén csak az állandó fogak esetében kell mindig befecskendezéses érzéstelenítésben elvégeznünk; a 3—-6 éves gyermeknél a gyermek nyugtalansága, a tűtörés veszélye miatt gyakran vagyunk kénytelenek az injectio adását mellőzni és a tej fog pulpájának relatíve kisebb érzékenysége folytán a legtöbbször sikerül is a pulpa amputatióhoz szükséges gyógyszert (kobalt) applikálnunk.

c) A gyermekkori extractiókhoz mindig gondosan érzéstelenítünk, amivel nemcsak a fizikai fájdalomérzést kapcsoljuk ki, hanem ezzel pszichikusán is hatunk a gyér-