Fogorvosi szemle, 1948 (41. évfolyam, 1-12. szám)

1948-02-01 / 2. szám

A FUNGIN ALKALMA-ZASA A SEBÉSZETBEN

53

vér p. conc.-ja 0.25 OE/cm3, később már semmi, míg 6 h-án át a vizeletben elég tekintélyes töménység; ezért inkább csak a húgyutak fertőzésénél jöhet tekintetbe. A végbélen át való alkalmazása is eredménytelen, mert az ott élősködő számos szaprofita baktérium által termelt penicillinase a p.-t elbontja. Vaginalisan a p. calcium-kúpok valamivel hatásosabbak. Tört adagok kedvezően befolyásolják a penicillin rezisztens, helyesebben perzisztens baktériumok kifejlődését. Ez alatt azt értjük, hogy a penicillin hatástalan, mikor a kórokozók oszlása szünetel, mert az eddigi megállapítások szerint a penicillin csak oszlásbn levő baktériumokra hatásos, teljesen hatástalan, ú. n. nyugvó állapotban levőkre. Bigger ezért penicillinmentes napok beiktatását ajánlja. Újabban Raper és Alexander amerikai szerzők kiváasztott kultúrák révén új, lényegesen erősebb és az eddig refrakter törzsekre is hatásos, ú. n. superpenicillint állítottak elő.

A penicillinnél elért jó eredmények arra ösztönözték a hazai kutatókat, hogy itthon is állítsanak elő ilyen tartalmú anyagokat. A Phylaxia-szérumtermelő Intézet-ben már régóta folytatnak ezirányú laboratóriumi kísérleteket, melyek a fungin nevű készítmény előállításához vezettek.

A fungin különböző penicillum törzsekből készült, penicillin-tartalmú készítmény. Tartalmazza mindazokat az anyagcseretermékeket, amelyeket a penészgombák növekedésük közben a folyékony táptalajnak átadnak. Ezen anyagok közül a legismertebb a penicillin, amelynek már több típusa ismeretes (F, G, X, K). De kétségtelen, hogy más anyagok is kerülnek a táptalajba, amelyek a penicillintől eltérő módon hatnak a baktériumokra.

Ebből a táptalajból állítják elő tisztítással, koncentrálással, a kereskedelemben forgalomban levő penicillint. A legtisztább készítmények ma már kristályos állapotban, vegyileg valóban teljesen tisztán, kizárólag penicillinből (többnyire ennek calcium-, vagy natriumsójából) állnak. Ezzel a készítménnyel bizonyos baktérium-fertőzések esetén, mint ismeretes, kitűnő eredményeket lehet elérni.

Ismeretes az is, hogy a termeléshez felhasznált penicillium-törzstől, másrészt a tisztítás módjától függően az egyes készítmények különböző arányban tartalmazzák az egyes penicillin-féleségeket és ennek megfelelően terápiás hatásuk is különböző.

Újabb hazai laboratóriumi kísérletek és vizsgálatok azt mutatták, hogy a fentebb említett fungin —, amely penicillinen kívül más penészgomba produkálta anyagokat is tartalmaz — bizonyos esetekben és bizonyos baktériumokkal szemben erősebb hatású, mint azt penicillin tartalmából következtetve várnék, így pl. köbcentiméterenként 10 penicillin egységet tartalmazó fungin erősebb bakteriosztatikus hatást mutat proteussal szemben, mint ugyancsak 10 egységet tartalmazó legtisztább penicillin oldat. Ezt a különbséget nyilván azoknak a peniciUiumok termelte anyagoknak kell tulajdonítanunk, amelyek a funginban a penicillineken kívül még vannak, ellenben a tisztás közben a penicillin mellől rendesen eltávolítattnak.

Kétségtelen, hogy a parenterdlis penicillinterapia egyike a kegkevésbbé gazdaságos terápiás eljárásoknak, hiszen tudjuk, hogy a befecskendezett oldat a veséken át aránylag rövid idő alatt kiürül. Épen ezért kell sok tízezer egységnyi penicillint, és pedig 3—4 óránként befecskendezni. Sokkal gazdaságosabb — ha ezt a körfolyamat lehetővé teszi — helyi alkalmazása. Ilyen esetekben sokkal kevesebb egységnyi hatóanyaggal is eredményt tudunk elérni és az anyag kiürülésével sem kell számolnunk. Ha tekintetbe vesszük, hogy 1 Oxford V. Florey egységnyi penicillin képes 50 ccm bouillonban levő staphylococcus aureus-törzs szaporodását megakasztani, akkor látjuk, hogy helyi