Fogorvosi szemle, 1948 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1948-02-01 / 2. szám
A FUNGIN ALKALMAZÁSA A SEBÉSZETBEN 51 ( FOGORVOSI TOVÁBBKÉPZÉS ) A budapesti Szít. István közkórház I. sz- sebészeti osztályáról. Igazgató: dr Melly Béla A fungin alkalmazása a sebészetben* Irta: DR- GUSZICH AURÉL egyetemi magántanár, közkórházi főorvos-A sebészi fertőzések, az ú. n. szeptikus megbetegedések leküzdésében első helyet foglalja el a sebészi kezelés, vagyis az elsődleges góc feltárása, hogy a baktériumoknak, ill. méreganyagainak a keringésbe való továbbjutását megakadályozzuk. A sebészi ellátás lényegesen javítja az immunitási helyzetet (Buzello); különösen áll ez az esetleges áttételek radikális ellátására. Az operatív kezelést nagyban támogatja iái gyógyszerek alkalmazása is; részint a kórokozókra közvetlenül ■— (semlegesítés, oldás), részint közvetetten ható anyagok ((szervezet védekező erejének felfokozása útján) adagolásával. A bakteriológiai kutatások fejlődésével, a különböző eredetű fertőzések felismerésével, a betegségeknek vegyi anyagokkal való gyógyítása is lépést tartott; mindig újabb baktériumölő anyagokat, gyógyszereket állítottak elő. A cél mindig a kórokozó elpusztítása volt anélkül, hogy ezáltal a szervezet kárt szenvedne. Ehrlich szerint alig akadhat olyan szer, amely a szervezet komoly károsítása nélkül a kórokozó valóságos elölésére képes.- U. i. ia szervezet rengeteg differenciálódott sejtféleségével szemben a kórokozó mint egységes sejt szerepel. Ezért nehezen képzelhető el, hogy valamely szer a sok sejtféleség egyikét sem károsítaná, míg pontosan csak a kórokozót tudná elölni — igen kis töménységben is. A chemotherapiás szertől azt követeljük, hogy hatásának támadópontja legalább részben a kórokozó legyen, anélkül, hogy azt várhatnák, hogy e hatás a kórokozó elpusztításában nyilvánulna meg. Ezért próbálkoztak különböző támadáspontú szerekkel, melyekkel sokszor ismeretlen kórokozó esetén is, jó eredményeket kaptak. A számos festékanyag alkalmazásánál (mint aranyvegyületek, acridinszármazékok, stb.) az volt az elgondolás, hogy a baktérium testének megfestésével, annak életfeltételei is megváltoznak: kevésbbé tudnak szaporodni, viru lenciájuk, toxicitásuk csökken. Reiner és Köveskuthy vizsgálatai kimutatták, hogy a szervezet a chemoterapeutikumot úgy alakítja át, hogy az baktericid tulajdonságúvá válik, ami egyértelmű a virulencia-csökkenéss-el. Domagk felfedezése, hogy némely azo-festék a streptococus-ok bizonyos féleségével szemben baktericid, igen nagy jelentőségű volt. O’Merea és Buttle amerikai szerzők kimutatták, hogy tulajdonképen az azo-festék redukciójával létrejött p amino benzol-sulfamid a hatásos (protonsil, liltraseptyl, deseptyl, uliron stb.). A chemoterapeutikum nem a kórokozót pusztítja el, hanem az elpusztítást készíti elő. A legyengült szervezetnek vaccina-kezelése ma már bizonyos tekintetben túlhaladottnak mondható; Wolfsohn szerint talán még iaz immun-vakcinálásnak van valami jelentősége; hátrányos lehet akkor, ha a szervezetet erősebb negatívfázisban találja — bár újabban ennek lehetőségét tagadják. A szérum-hatás létrejöttében az antitoxinok bevitele mellett a szérum-fehérje nem specifikus ingerhatásának is van bizonyára jelentősége. * A Stomatologiai Klinika tud- ülésén tartott 'Előadás nyomán.
