Fogorvosi szemle, 1948 (41. évfolyam, 1-12. szám)

1948-02-01 / 2. szám

A KIVEHETŐ RÉSZLEGES FOGPOTLAS KRITIKAJA

37

létének igénybevétele. így a nyomás nagyobb nyálkaihártya-csontfelületre osztható el. Biológiai irányelv tehát csak a lemez kiterjesztése lehet. Természetesen nem arra törekszünk, hogy szélsőséges álláspontot képviseljünk. Csak elvről, de biológiai elvről van szó, amely irányvonalként értékelendő. Mindenesetre minél nagyobb a lemezfelület, annál egyenletesebb a nyálkahártya sorvadásfolyamata és ia protézis süllyedése is. A maradékfoigazat nyaki részénél a vázosítást azért lehetőleg minidig végre kell hajtani.

Amint már hangsúlyoztuk a nyálkahártya megváltozását összenyomhatósága és sorvadása határozza meg. A részleges1 protézis akkor is süllyed, ha rágónyomásos lenyomat alapján készül. Ez a süllyedés a protézis viselése következtében 3—6 hónapig tart a nyálkahártyahordfelület stationär sorvadt állapotáig. Tekintettel az lailábélelés mostohaiságára, ez idő után legcélszerűbb új protézist készíteni. A befejezett nyomási sorvadás után a nyálkahártya összenyomhatósága nem több 0.1—0.2 mimnél. Ez az összenyomhatóság a gyakorlatban elhanyagolható, második protézis készítéséhez rágónyomásos lenyomatvételre tehát szükség nincs1. Maradandónak csak ez a protézis tekintendő. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az arckoponya 5—6 év alatt még élettani körülmények között is elég nagy változást szenved. Ennyi idő múltán tehát új protézis készítése mindenképpen indokolt.

Irodalom.

W. Balters: Theorie und Praxis der totalen und part. Prothese. Verlag. H. Meusser, Leipzig 1935. — Ders.: Fehlerquellen beim Plattenersatz. Z. R. 1943, No. 40—4L

A. Elbrecht: Systematik der abnehmbaren partiellen Prothese. Verlag: H. Meusser, Leipzig 1937.

C. Fritsch: Die partielle Prothese als Prophilaxe und Therapie. Z. R. 1941. No 20.

F. G a m a n : Beiträge zur Frage der Kieferknochenstruktur usw. Z. f. Stomat. 1929.

E. Kennedy: Partial Denture Construction. Dental Items о. I. P. Co. 1928. — Partielle Zahnprothesen und ihre Herstellung. Verlag H. Meusser, Berlin 1932.

C h. Koller: Abnehmbare Brücken und gestützter Zahnersatz. Verlag: Bartsch Leipzig 1929, 1943.

H. Loos: Zahnärztliche Prothetik. Verlag: W. Meusser, Berlin 1923. — Das Biomechanische Problem der Verankerung einer partiellen Prothese. Z. R. 1936, No 39, und Z. R. 1936, No. 40.

E. Major: Der abhnembare Teilersatz in der Zahnärztlichen Praxis. Verlag: Urban—Schwarzenberg, Berlin—Wien 1938.

B. Müller: Abnehmbare Zahnprothesen. Verlag: Urban—Schwarzenberg, 1936. — Beitrag zur Prothesenverankerung. Schw. M. 1943, 786 old.

H. Rehm: Grundsätzliche Betrachtungen zu partiellen abnehmbaren Prothesen. Z. R. 1940, No. 2.

C. Rumpel: Klinik der modernen zahnärztlichen Prothese. Verlag.: W. Meusser 1927. — Gedankensplitter über partielle Prothese. Z. R. 1939, No. 9.

W. S c h a 1 о w : Theorie und Praxis der partiellen Prothese. Berliner Verlagsanstalt 1936. — Die Unterkiefer Prothese Z. R. 1939, No. 47. — Die partielle Unterkieter-Prothese. Z. R. 1938, No. 4L

Schröder: Zur Frage der Erhöhung des Nutzeffektes der Plattenprothese. Berlinische Verlagsanstalt 1924.

Spreng: Der Gauabdruck. Verlage: Urban—Schwarzenberg, Berlin—Wien 1932.

S u p p 1 e e : Gysi és Köhler nyomán; 1929 Lehrbuch d. Prothetik.

V a r g а—M olnár: A részleges prothezis elhorgonyzása különös tekintettel a kapcsokra. Novák, Budapest 1935

W. Wild: Einteilung des Lückengebisses und Behandlungsplan. Schw. M. 1943. 985. old. — Die planmässige prothetische Behandlung des Lückengebisses. Verlag: Urban—Schwarzenberg, 1938.

Wustrow: Klinik der Plattenprothetik. Verlag: Thieme, Leipzig 1932.