Fogorvosi szemle, 1948 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1948-01-01 / 1. szám
ELVÁLTOZÁSOK A PARODONTÓZIS KÓREREDETÉBEN 11 Vízterhelés A vízháztartásra a vízterhelés meghatározásából következtethetünk. A vízterhelés meghatározását úgy végezzük, hogy reggel éhgyomorra 1.5 1. vizet itatunk. Normálisan az első 4 órában kiüríti ennek kétharmadát (0.8—1 liter) és az első 24 órában a további harmadot, vagy még többet. Az agyalapi centrumok dysfunctiójánál a vízürítés az első 4 órában fokozott. VIII. táblázat Vízterhelés: 1.500 cm3 vízbevitel után ürít Eset I. 0—4 ára alatt 11. 4—8 óra alatt III. / 8—24 óra alatt 18. 1.280 140 240 fokozott 19. 710 390 390 normális 20 1.200 400 800 csökkent 21. 1.515 170 300 fokozott 22. 880 420 575 normális 23. 950 360 100 normális 25. 1.550 150 350 fokozott 27.' 800 200 600 normális 28. 1.600 200 700 fokozott 36. 1.700 250 600 fokozott 37. 1.500 300 500 fokozott 38. 200 150 900 csökkent 39. 800 200 200 normális 40. 1.400 150 500 fokozott Összesen 14 eset normális ürítés 5 csökkent Urités 2 fokozott Urités 7 Tizennégy esetben végeztünk vízterhelés-meghiaitározást, 2 esetben csökkent, 5 esetben normális és 7 esetben fokozott kiürítést kaptunk. A 2 csökkent érték közül 1 betegnél hypothyreoidismus okozta a vizretentiót, tehát 14 beteg közül csak 5-nél volt normális a vízháztartás, 9*nél pedig eltérés volt, főleg a diuersis fokozása felé. Az első 4 órában majdnem az • egész egy és fél liter vizeletet ürítették. * * * Mindezen eredmények arra utalnak, hogy a parodontózis lazulásos (diffúz atrófiás) formájánál a hpophysig és a vele összefüggő agyalapi ve
