Fogorvosi szemle, 1948 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1948-01-01 / 1. szám
12 DR- SUGÁR LÁSZLÓ ÉS DR. KUCHÁRIK JÓZSEF getatív centrumok működése csökken és ennek következtében anyagcserezavarok jönnek létre. További kivizsgálásra vár, hogy ezeket a centrumokat, ill. az anyagcserét diétával, gyógyszeres, vagy hormonális úton hogyan tudjuk befolyásolni. Ha most azt keressük, hogy ezen belgyógyászati és alkati vizsgálatok eredményeit milyen összefüggésbe hozhatjuk a parodontózis aetiológiájával, erre azt mondhatjuk, hogy a parodontózisnál a fogak vándorlását és meglazulását megelőzi a porc, alveolaris csontjának pusztulása és a fog cementjének degenerációja. Ezt a folyamatot a gyökérhártyarésben sarjszövetképződés kíséri., Ezen sarjszövet; kifejlődése és az ínytasak kialakulása összefügg a fog cementjének degenerációjával, vagy elhalásával. A cementelváltozás az epetek nagyobb részében bekövetkezhet az ínygyulladás hatására, amikor kifejlődik a gyulladásos jellegű foglazulás. De a cement nekrobiózisa bekövetkezhet belső, az anyagcserével összefüggő elváltozások hatására ip, amikor kifejlődik a lazulásos jellegű parodontózis kórképe. A gyógyítás terén a gyakorló fogorvos számára elsősorban továbbra is a stomatológiai kezelés áll előtérben, mint az ínygyulladás és tasakok megszüntetése, a depuráció, a fogak rágófelületeinek becsiszolása, az artikulációs egyensúly helyreállítása, a hiányzó fogak pótlása és a lazuló fogak sinezése. Parodontózisban szenvedő betegeknél a belgyógyászati vizsgálatok elvégzése és a kapott eredmény értékelése részben a prognózis, részben pedig a fogászati beavatkozások, ill. a protetikai kezelések indikációjakor bír jelentőséggel, mert a vegetatív centrumok megzavart működésére utaló anyagcserezavarok esetén kevésbbé számíthatunk spontán remiissziókra és hamarabb kell a fogak rögzítését, a sínezést elvégeznünk. Összefoglalás A parodontózis kifejlődése és az endokrin eredetű alkati elváltozások közti összefüggések tisztázására foglazulásos betegeknél alapanyagcsere, fehérje specifikus dynamikus hatás, adrenalinérzékenység, testméretek, vércukorterhelés és vízterhelés meghatározását végezték. A vizsgálatok 336 belgyógyászati beteg közül kiválasztott 24, és 640 fogbeteg közül kiválasztott 16, összesen 40 foglazulásos betegen történtek. Vizsgálati eredményeik alapján eltérést találtak a specifikus dynamikus hatás viselkedésében cukorbetegek és cukorbetegségben nem szenvedők között. A nem diabetikus foglazulásos betegek 80°/o-ánál csökkent, ill. hiányzott a (specifikus dynamikus hatás, diabetikus betegeknek csak 20%-ánál csökkent, míg 80%-ánál normális értéket adott. A specifikus dynamikus hatás csökkenése a hypophysis mellső lebenyének csökkent működésén alapuló anyagcserezavarra vezethető vipsza. Adrenalinérzékenység vizsgálata: 12 esetben normális-, 6 esetben a rendesnél kipebb vérnyomásemelkedés, 2 esetben pedig vérnyomáscsökkenés következett be az i. v. adotítí adrenalin injectió után, ami normális, ül. csökkent sympatikus tónusra utal. Testméretek: a végtagok hossznövekedése, ill. a végtagok hosszának a törzshöz viszonyított aránya szorosan összefügg a szervezet endo
