Fogorvosi szemle, 1947 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1947-02-01 / 2. szám

58

LAPSZEMLE

telein. — Állatkísérletekben a patkányok megóvhatok a káriesztől, a> per os adagolt fluorral, dei a parenterállsan adagolt fluor hatástalan.

A fluor hatásmechanizmusát illetően három lehetőség van: 1. szisztémásán hat a kinőtt és még ki nisim, nőtt fogakra, 2. a nyálon keresztül hat megváltoztatva, annak összetételét, 3. a fogakat direkt úton befolyásolja.

Ad 1. A szisztémás hatás merni lehet jelentős, amit bizonyít az, hogy az egyidőben elmeezesedő egyes 'és hatos közül az utóbbinak kárieszcsökkenése csak Iáiéi a frontfogakémk.

Ad 2. A nyál összetételében különbséget kimutatni fluortartalom szempontjából nem lehetett. Azonkívül felső fogaknál, hol a fluorhatás a legfeltűnőbb, a fogak a nyállal alig érintkeznek, míg alsó molárisoknál, melyek a nyállal sokkal inkább érintkeznek, a kárieszcsökkemés lényegesen kisebb.

Ad 3. A fogzománc foszfátjai direkt úton llekötik az ivóvíz fluorját, miáltal csökkeni annak savakban való oldhatósága. A fogak mentessége egyenesen arányos a vízzel való érintkezés fokával. Felső elülső fogak az ivóvízzel legintenzívebben érintkeznek az ivás folyamata alatt, míg a molárisokkal való érintkezés felületes. Éppen ezért az ivóvíz fluortartalmának növelésével nem érhetnők el az optimálisan várható eredményt, hanem tekintettel arra, hogy ai fluor és a zománc között létrejövő reakció igen gyors, észszerűnek látszott fluortartalmú folyadékot közvetlenül a fogakon alkalmazni.

A Brockton-iskolában folytak a kísértetek: két éven keresztül évente háromszor alkalmaztak a fogakra egyezrelékes Natrium fluorid oldatot, mégpedig csak egy állkapocsnegyedben kontrollnak használva a kezeletlen állkapocsnegyedeket. A vizsgálatok a káriesz kifejezett csökkenését észlelték átlagban a 33%-ban a kezeletlen oldallal szemben. Ez al százalék még nem éri el a magas fluortartalmú ivóvizek esetében a frontfogaknál talált 95%-os kárieiszcsökkeniést, tehát valamely más tökéletesebb helyi alkalmazási módot kell kidolgozni. Lehet, hogy a kezeléseik számának növelése1, ill. módosítása vagy fluortartalmú száj ápolószerek alkalmazása hozza meg1 a kívánt eredményt, esetleg elektroforézis útján sikerül a zománc fluortartalmát emelni. Mindenesetre a

fluort olyan szemek kell tekintenünk, amely nagy szerepet fog játszani a káriesz elleni küzdelemben.

Dr. Papp László.

H. Eggers Lura: Az enzymek jelentősége cariesnél. Sch. M. f. Z. 1946.. évi 1. sz.

A nyál enzymjeirei mindmáig kevés figyelmet fordítottak. Noha kb. 10 féle hatású fermentum ismeretes (lipásék, phosphatasék, proteinásék, oxydásék, peroxydásék stb.) az egyetlen amylásén — ptyalinon — kívül alig szerepel más fajta az irodalomban.

A caries kórokiaméban a, fermentumokról ezideig említés nem történt. Legfeljiebb annyiban, hogy a Miller-féie theoria1 értelmében a tejsavbacillusok ehzymjei hydrolizálják a szénhydrátokat és az így keletkezett tejsav a zománc anorganikus phosphorkötéseit oldja.

Az új elmélet értelmében a nyálban sok 'éh erősen aktív phosphatase van. Ez érthető is, mert a nyál phosphortartalma 18 mgr. % a vér 4 mgr. %-val szemben. A phosphor legnagyobb részei organikus kötésben van phosphorlipoidok, kreiatinphosphorsav, mucin stb. alakjában. Ennek az organikus phosphomak hydrolysisét és syntézisét végzi a phosphatase. Eddig még ismeretlen körülmények folytára a, nagyaktivitású phosphatasék a fogzománc anorganikus kötésben levő phosphorjából organikusát syntetizálnak és végső fokom ez vezet carieshez. Ehhez természetesen az is szükéges, hogy a phosphatásék a fogak carieisrei hajlamos helyein felhalmozódjanak éisl nei legyenek egyenletes eloszlásban a nyálban.

Mely tényezők segítik elő ai caries prophy laxist?

I. Alapos rágást, hogy a nyál enzymijei a táplálékkal jól elkeveredjenek. Ne maradjon a szájban semmi emésztetlen anyag, mert az enzymeknek jellemző tulajdonságuk, hogy saját reactiótermék.eik akadályozzák működésüket (pl. sok phosphor a phosphatasehatást).

2. Éhségérzet nélkül ne együnk, mert a> physiologias éhség kedvezően beíolyá solja az enzymtermelést.

3. A sötét hónapokban D. vitamint, a világosakban C. vitamint vigyünk be a szervezetbe. Az enzymek ugyanis nagymolekulájú, de önmagukban inaktív fehérjéből állanak. Ehhez kapcsolódik a kismolekulájú koenzym (az éjjeli pihenés alatt), mely mindig vitamin.

4. Elegendő phosphortartalmú tápiáié-