Fogorvosi szemle, 1947 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1947-01-01 / 1. szám

század fogászatának történelmét tár gyaló munkáját igen nagyra értékelte és több cikkében, előadásiban méltatta. A nehezein meginduló posta H. Strömgren-nek a kopenhágai történeteojírófogorvosnőnek egy újabb könyvét hozta el. Mint előszavában elmondja, 8 évi kutató munka eredményeként megírta a XIX. század fogászatának történetét, atnelv mintegy folytatása első könyvének. Tárgyalási módja hasonló az első könyvéhez. Nem kronológiai sorrendben tárgyalja a század fogászatát, hanem kiragad egy-egy problémát és annak egy század alatti fejlődését mutatja be1 egyegy önálló fejezetben. Ilyen fejezetek: A fogorvosi proihezisi a XIX. században, A fogak konzerválása, A fúrógép történetei A tisztaságtól az antisepsisig, Harc a műtéti fájdalommal, Iskolafogászat, Oktatás, stb.

Dús és értékes képanyag teszi a könyvet élvezetessé. Az egyik legteljesebb fejezetben, mely a fúrógép történetével foglalkozik, a középkori sebészi trepáriitól a hetvenes éveldg használt sokféle típusú kézifúrógépig, sok adatot és ábrát mutat bei. Részletesen ismerteti az első lábhajtósi gépek (1870) megalkotásának körülményeit. Bár a lábbajtós géppel majdnem egyidöben jelenít meg a vinanyfúrógép, az áttérés a villanygépre nagyon lassú. A fogorvosok a nehézkes kézifúrógép után szinte annyira meg voltak „hatva“ a haladástól, amit a lábhajtósi gép jelentett, hoc-,y nem kivárnak ezen változtatni.

A harc a műtéti fájdalom ellen című fejezetben kiemeli a fogorvosok (Wells, Morton) halhalia.lan érdemeit az egyetemes orvostudomány szempontjából az

inhalációs narkotikumok felfedezése körül.

Magyar vonatkozásban a könyv igen szegény. Magyar fogorvosok közül egyedül Árkövyn sk szentel két oldalt a szerző, idézve Diagnosztikájából a paradentosisra vonatkozó megállapításait. Árkövy a paradentosist caries alveolarisnak nevez.e. Az antisepsis fejezetben Semmelweisre vonatkozó megjegyzései igen precízek.

A magyar fogászattörténelmi irodalom igen gazdag. Salamon Henriknek bibliográfiájában 46 fogorvostörténelmi munka, tanulmány szerepel, köztük a 686 oldalas túlnyomórészt a XIX. századdal foglalkozó A magyar stomatologia története. A fogászattörténelmi munkáink azonban túlnyomórészt magyar nyelven publikáltattak. A kis nemzetek sorsa, hogy nyelvi korlátok miatt sok érték© elsikkad a világ közvéleménye élőit. Kétségtelen, hogy az illusztris dán fogorvostörténetíró, ha ismerte és olvashatta volna a mi fogászattörténelmi munkáinkat, azokból sok értékes adatot beleillesztett volna művébe.

Strömgren műve élvezetes munka orvos, fogorvos, de talán átlapozgatásra a paciens számára is. Heinrich aiánlja azt, hogy a fogorvosi várószobában ne a hamis r megöregedő, sokszor kigúnyoltan agyonlapozott, magazinokat tegyünk, hanem útleírásokat. E könyv nyugodtan ajánlható a fogorvosi várószoba asztalára. Ha betegünk várakozás közben átlapozva ezt a könyvet és a sok ábrán látja a- fogorvosi műtőszék, fúrógép, a prothezis fejlődését, talán ' több megér éssel lesz fogorvosa munkája és talán mé'g a gyűlölt fúrógép iránt is.

Dr. Huszár György.

LAPSZEMLE

R. Me ss er li: Über verschiedene Speicheluntersuchungen und ihre Eignung zu einem Cariestest. Sch. M. f. Z. 1946. 2. sz.

Régi törekvése az orvostudománynak, hogy a nyál alkatrészei és a carieshajlam, illetve cariesimmunitás közö.t valamiféle állandó indexet állapítson meg. Igyekeztek összefüggést keresni a nyál rhodan, R. N., ammonia, diastase tartalma, C02 kapacitása, savtermelőképessége és a caries gyakorisága között. Mindezen a meghatározások azonban a klinikai tapasztalatokkal alig egyeztek meg. Masserli kontrollálta a vizsgálatokat és saját eredményeit a következőkben foglalta össze: í. A nyálbaktériumok és gombaféleségek savtermislésének

quantitativ meghatározása bromkreisolzöid-dexrose-bouillon táptalajon kolorima.riási eljárással 70°/o-os eredményt adott, azaz a laboratóriumi vizsgálatok a klinikai tapasztalatokat ilyen °/o-ban támasztották alá.

2. A nyál diastase tartalmának meghatározása jódtitrálásos methodussal nem mutatott ki különbséget carieshajlamos és immun-száj között.

3. A nyál ammononiának, alkalirezervének és p. H.-jának meghatározása 75°/o-ban egyezett meg a klinikai képpel.

E. K. Oppikofer: Wurzelfüllpaste als Kieferhöhlenfremdkörper. Sch. M. f. Z. 1946. 2. sz.

A sinus maxillarisba jutott idegen tes— 22 —