Fogorvosi szemle, 1947 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1947-01-01 / 1. szám
tek között gyökértömőpaszta ritkán szerepel. Egy esetet észlelt a szerző, amelyet Luc-Caldwell szerint meg is operált sinusitis chronica diagnosissal. A desdnficiens hatású paszta kis tömeget képvisel, úgy hogy sem mechaniko-chemiai, sem baktériumos gyulladást nem szokott okozni. Esetleg évekig nyugalomban marad és csak sérülés következtében lobban fel, mint Oppikofer esetében. Az sem ritka, hogy a paciens az ostium maxiiig ren keresztül kitüsszent kisebb idegen tes.et. A. Gerber: Die Gysischen Hebelgesetze am Unterkiefer. Sch. M. f. Z. 1946. 2. sz. Gysi „emelőtörvénye“ szerint az állkapocs rágó- és balanceoldalán a rágoizmok egyforma nyomást fejtenek ki <12 kg!) a mandibula alátámasztási pontjára., mely valamivel az utolsó moláris mögött van Az ízui&ib.n vi.^a>aiuau oldalon rágásnál negatíy a nyomás (0.57 kg), míg a balanoeoldalon erősen pozitív (8.57 kg). Gyeinek ez a matematikailag és geometriailag felállított törvényei az újabb fiziológiai és patholőgiai felfedezéseket, főleg a reflexpályákra vonatkozóakat nem veszi figyelembe. Hafoituálisani egyoldalú rágásnál, foghiánynál, az állkapocs gyulladásos folyamatainál ezek az értékek erősen megváltoznak. Illyés-Wiener R. Trauner: Adamantinoma. (A konzervatív-sebészi kezelési eljárás eredményed.) Z. St. 1946. 10. o. Az adamantinoma eltávolítása után támadó gyakori recidivák miatt az áll•cscntsebészek közül sokan, mint Axbausen, Lindemann, Wassmund, Rosenthal, Simmonds adamantinomák esetében, mélyen az ép részekig terjedő állcsont-resiectiót végeznek. Pichler (1926) az adaman'inomák kezelésére konzervatívsebészi mű'éti eljárást javasolt. Nem regnálja az állcsontot, hanem széles feltárás után csak magát a> daganatot hámozza ki igen gondosan és alaposan, ezáltal az esetek legnagyobb részében a csonkító műtét és a következményes deformitások elkerülhetők. Műtét után azonnal, vagy egy-két héten belül Pichler rádium besugárzást végez. Üjabban a- besugárzást a gyakori ostitisek és következményes sequester képződés miatt elhagyta. A Pichler-féle műtéti eljárásnak előnye, hogy az esetek nagyrészében az állkapocs-csonkító műtót elkerülhető, de szükséges a betegek rendszeres ellenőrzése és amennyiben1 a daganat kiújulása bekövetkezne:, ismételt műtéttel a recidiva eltávolítandó. A recidiva általában nem nagyon veszedelmes, mert ezeket is a jóindulatú daganatok lassú, beékelődés útján való növekedési® jellemzi. Vannak olyan adamantinomák, melyek kezdettől fogva rosszindulatú daganat módjára infiltrálva növekednek, áttörve az állcsontokat rátérj ednek a környez zetr© és áttételeket okoznak. Itt természetesen csak az állcsonttal együtt történő, radikális eltávolítás jöhet szóba. Trauner beszámol ezen műtéti eljárással a bécsi Kieferstationon 20 év alatt nyert tapasztalatokról. 1920—40-ig 29 eseteit észlelték. Ezek közül 27 meggyógyult, 2 meghalt. Egyik malignus adamantinoma miatt, a másik évek múlva más betegségben. 22 esetben ve gézt ék Pichler szerint csak magának a daganatnak eltávolítását és ezek közül 16 véglegesen meggyógyult, 6 esetben recidiva támadt. Ezen 6 ©set közül második műtéttel 5 eset végleg meggyógyult és csak egy esetben kellett az állkapocs felhágó ágát resecálni. Nagy kiterjedésű cyetikusan elfajult, az állkapocscsontot elvékonyító adamantinomáknál célszerű először csak a cystát Partseh szerint megnyitni és csak ha a csont megerősödött, távolítiuk el magát a daganatot. Ezáltal elkerülhető a műtétnél, vagy u*án>a bekövetkező spontán állkapocs-fractura. Dr. Sugár László. HÍREK Főtitkári jelentés az 1946 szeptember 22-iki közgyűlésen 1939-ben Zürichben világkiállítás volt. A kiállítás bejárójánál a következő felirat fogadta a látogatót: „Egy olyan ország munkájának eredményeit mutatjuk be, melynek nincs szene, nincs fája, nincs olaja, nincs búzája, és bora. Mindezt pótolja szorgalmával, a munkába vétett rendíthetetlen hitével, a szellem, a találékonyság, a dolgozniakarás ápolásával. A svájci szabadság és humanitás kristálytiszta levegőjében minden emberi érték módot és alkal-23 —
