Fogorvosi szemle, 1947 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1947-01-01 / 1. szám
KÖNYVISMERTETÉS Dr. Kiss Ferenc, Dr. Szentágothai János és Dr. Königs eder Zsigmondi Az ember anatómiájának atlasza. I. kötet. Csonttan, szalagtan, izomtan. 1946. Posner. Budapest. 249 oldal. Örömmel vettük kézbe az első eredeti magyar anatómiai atlaszt, mely hivatva van arra, hogy alapjául szolgáljon az új medikusnemzedtk orvosi tanulmányainak, de arra is, hogy a szakorvosok és tudományos munkát végzők felfrissítsék belőle anatómiai ismereteiket. Az atlasz átlapozása után az a határozott érzése támad az olvasónak, hogy a munka e kívánalmaknak teljes mértékben megfelel. Nagy előnyére válik az atlasznak, hogy több olyan képeit is láthatunk benne, mely a szokványos anatómiai ábrázolásokon kívül ferde vetületben is ábrázolja a készítményeket, s a megértést nagy mértékben elősegíti. Fogorvosi szempontból igen jó a koponyacsontok, valamint az arckoponya különbözően színezett csontjainak összefüggésben való ábrázolása és az állkapocs ízületre vonatkozó képek. A kifogástalan kiállításban és papíron megjelent atlasz szerkesztésével éfe elkészítésével járó munka1 és ennek eredménye nehéz viszonyaink között minden elismerés! megérdemel. Az atlasz ábrái szakavatott művészi kezére vallanak. Dr. Boros Sándor. Went István: Élettan. A debreceni tudományegyetemi nyomda kiadása. 1946. Tankönyvirodalmunk nagymértékű gazdagodását jelenti Went Istvánnak, a debreceni egyetem élettanprofesszorának kitűnő munkája. A közelmúltban még a legnagyobb hiányosságok mutatkoztak az orvosi tankönyvek terén. Különösen az elméleti szakok tekintetében a legutóbbi időkig kizárólag; idegennyelvű szakmunkákra vagy hiányos jegyzetekre voltak utalva az egyetemi hallgatók. Beznák kétkötetes élettankönyve hatalmas hiányt töltött be az élettani irodalomban és úgy látszott, hogy a következő évtizedekre az élettani tamkönyvirodalom ismét megállóit. Mindnyájan azt hittük, hogy Beznák mintaszerű fankönyve) után lényege'S mondanivaló az élettan terén legalábbis tankönyvszerűen nincsen többé. Went munkája bebizonyította^ hogy szakavatott, nagymultú pedagógus és kísérletező egyazon kimerrtiettnek látszó tárgyat egészen más szemléletből is eredményesein dolgozhat fel. Went lépten-nyomon meglep érdekes nézőpontjaival. A fogorvostársadalom idősebb kor— 21 osztályainak ez a könyv betekintést nyújthat abba a csodálatos fejlődésbe, amely az orvosi élettani kutatás terén végbement. Went miunkájában egyéb kérdések részletes ismertetése mellett a szájüreg élettanával sajnálatosan röviden foglalkozik. Inkább az élettan egészének áttekintésére:, mint egye® — az általános érdeklődéstől távolabb álló — kérdések megbeszélésére szorítkozik. Mégis a szájüreig emésztéséről szóló rövid fejezetben is. világos és áttekinthető képet nyerünk a szájban végbemenő folyamatok természetéről. Pavlov és Ludwig. kísérleteinek megfelelően részletesen megbeszéli a nyál elválasztásának a mechanizmusát, ismerteti a különböző módokon nyert nyálak összetételét és a fogorvosi élettani szemléletnek megfelelően inkább az ingeranyagok különbözőség© következtében termelődött különféle nyálak vegyi összetételét, valamint ä nyálelválasztás mértékét beszéli meg. Went munkája világos áttekintése és a stomatologus érdeklődési körének középpontjában álló nyálelválasztást tárgyaló ismertetése révén a fogorvostársadalom részére melegen ajánlható! Bugvi Balázs dr. Dr. Szabó Endre: A vezetéses érzéstelenítés anatómiája és műtéttana. Budapest. 1946. 147 o.dal. A munka békebeli kiállításban, jó papíron jelent meg|- A sok jó ábrának jelentékeny részei eredeti. Fogorvosi szempontból a szerző jól foglalja össze, a trigeminus I. és II. ágát és azok beidegzési területeit, bár két ábrán is elmaradt a n. nasopalatinus Scarpa© végágának a kemény szájpad megfelelő részén való érzékeltetése. A fogorvost érdeklő egyes érzést elenítési módok leírásából, valamint az errevonatkozó közölt irodalomból kitűnik, hogy a szerző nem helyezett súlyt azokra. Különösen a rí. alveolaris inf. érzéstelenítését tárgyaló részt olvasva, támadhat az, a benyomás, hogy a szerző teljesein figyelmen kívül hagyta az állkapocsra vonatkozó, hazai szerzők (Lenhossék, Simon, Kőműves) által kidolgozott mérési adatokat, valamint a hazai és külföldi szerzők által már régen igen pontosan leírt főbb érzés'tiele.nítési eljárásokat. Dr. Boros Sándor. Hedvig Lidforss Ström gren: Die Zahnheilkunde im neunzehnten Jahrhundert. Kopenhagen, 1945. Ejner Munksgaard. 274. oldal. Néhai Salamon professzor H. Strömgren-nek az 1935-ben megjelent XVIII
