Fogorvosi szemle, 1947 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1947-03-01 / 3. szám
KÖNYVISMERTETÉS 85 állni ép ehelyett kénytelen technikai laboratóriumi munkákat végezni- Az ilyen tanítás a biológiai gondolkozást nem fejlesztheti ki ia fiatal fogorvosokban, pedig a jövő iránya csakis ez lehet. A két felfogás közötti ellentétet a prevenció kérdésének előtérbe hozásával és a konzervatív kezelések fokozottabb oktaltása által ki lehetne küszöbölni. A szájápolás fontosságának népszerűsítése is fogorvosi feladat. Helyesli a szerző, hogy az egyetem kötelező tantárgy gyanánt bevezette a paradencium betegségeinek speciális tanfolyamát. (Ügy látszik a szerző a fogorvosi iskoláktól független orvosi egyetemregondol. — a ref.) A fogászati iskolák és klinikák a tervbe vett államosítások ellenére teljes autonómiát és anyagi függetlenséget fognak élvezni ép így a tudományos kutató munka és a nemes verseny az orvosi gyakorlati kiképzésben nem szűnik meg. A szerző az oktató tanári kar nívóját is emelni kívánja, azáltal, hogy a fogászati szakismereten kívül az orvostudomány elméleti alaptudományainak alapos ismerői és kutatói legyenek. Dr perinf KÖNYVISMERTETÉS Bakács Tibor dr.: Budapest Székesfőváros közegészségügye 1946 második felében. Budapest székesfőváros tisztiorvosi hivatalának kiadványa. 1947. 1945—46. tanévben Budapest ostromának az egészségügyre vonatkozó hatásait tették részletes megbeszélés tárgyává az orvosi szakszervezet egyes szakcsoportjai és mutattak rá arra a szörnyű hatásra, amelyet a háborús nélkülözéseik, a pincelakás stb. a főváros lakosságára kifejtettek. Mindezek az „ostromankéten“ elhangzott előadások egyes orvosoknak erősen szubjektív természetű, viszonylag kevés betegen tett megfigyeléseit juttatták csupán kifejezésre!. Statisztikai adatok, legalábbis nekünk orvosoknak érthető formában nem állottak rendelkezésre. Bakács tisztifő' orvoshelyettes számszerű táblázatok és grafikonok formájában foglalja össze. Budapest közegészségügyére vonatkozó, az 1946. év második feliében összegyűjtött statisztikai adatokat. Mi, orvosok áldalában unalommal szoktuk miagunktól elhárítani a jelentéseket, különösképpen hogy ha azok statisztikai adatok összefoglalását célozzák. Bakács könyvét az olvasó az első pillanatban talán csak pompás kiállítása és gyönyörű többszínnyomású képei miatt veszi a kezébe, únottan lapoz benn® és egyszerre megragad a szeme egy grafikonon, a halálozások arányszámának 1945. évben történő alakulásán éjs á számok egyszerre élni kezdetiek. Mindazt a sok, inkább csak szubjektiven átérzett egészségügyi nehézséget, a gyógyító tevékenység körülményessége, a kórházak pusztulása, az ország anyagi leromlása folytán létrejött egészségügy terén különösen súlyosam megnyilvánult hiányosságot és a következményes egészségkárosodást Ba kacs tisztifőorvoshelyettes igen plasztikus módon vetíti elénk világos, áttekintő, szűkszavú és mégis oly sokat mondu statisztikáival. Budapest közegészségügyéről szóló jelentés azonban nem pusztán statisztikai adatfelvétel, hanem ennél sokkal több: mutatója annak a csodálatos fejlődésnek, amelyet Budapest egészségügye 1945 tavasza óta elért. Itt valóban ai számok beszélnek és jobban bizonyítják a legszebb dicsőítő beszédnél is azt a hatalmas munkát, amelyet. a> közegészségügyi hatóságok Budapest egészségügyének Érdekében nemcsak magukra vállaltak, harlemi amelynek eleget is tettek. Dr. Bugyi Balázs. G. Izard: Or.thodontie (Orthopedic dentofaciale). Masson et Cie, Paris, 1943. II. kiadás. 1189 oldal, 1153 ábra, a szerző saját rajzaival. (A „La pratique sto.matologique“ című, dr. -Chomprőt szerkesztésében megjelenő könyvsorozat VII-ik kötete.) Az első kiadáshoz (1930) viszonyítva, lényegesen bővült, gyönyörű kiállítású
