Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-04-01 / 4. szám
79 korábban adott véleményeket, esetleg bírói ítéleteket is. Mindezekből időrendi sorrendben lehetőség szériát tiszta képet kapunk mindarról, ami a baleset elszenvedésének pillanatától véleményadásunk idejéig, illetőleg a sérült megvizsgálásáig történt. Bírósági szakvéleményben a személyi adatokat megelőzően hivatkozzunk a bírósági megkeresésre, az abban foglalt kérdésekre, továbbá jegyezzük fel, hogy személyes vizsgálat, avagy pedig csupán az iratok adatai alapján terjesztjük elő véleményünket. A lelet a sérült bemondásaival kezdődik. Tehát röviden ismertetjük az esetre vonatkozó, s a lefolyásra is kiterjedő előadását, végül a panaszait. Utóbbiak között azokat is kívánatos felsorolni, amelyek már eleve is indokolatlannak látszanak, mert különben az ilyen elhangzott panasz utólagos megismétlése esetén a bíróság nem tudhatja, hogy azt az illető a vizsgálat során hangoztatta-e, s így orvosi mérlegelés tárgyát már képezte-e. A panaszokat a tk. vizsgálati lelet követi, amelyben nemcsak az észlelt., hanem a várható, de még sem mutatkozó elváltozásokat (nemleges lelet) sorakoztatjuk fel. Az észlelt elváltozásokat le kell írni és a leírást általában nem szabad diagnózisokkal helyettesíteni. Minél több' elváltozást találunk és rögzítünk a leletben, annál több adatunk lesz a vélemény megindokolásához. Ezt úgy érjük el, hogy a vizsgálatot tervszerűen végezzük, s az általános vizsgálat eredményét nem olyan nagy részletességgel írjuk le, mint a sérüléssel kapcsolatosan előállott helyi elváltozásokat. Az egész egyénre kiterjedő általános vizsgálatnak azért .van jelentősége, mert később szóba jöhet, hogy egyéb elváltozás is a sérülés'folyománya-e (emésztési zavar, gócfertőzés), avagy az már a baleset idején is ugyanolyan fokozatban fennállott. Ezért stomatológiai esetekben igen fontos a tápláltsági és erőbeli állapot (testsúly, testmagasság) rögzítése is. Itt hangsúlyozni kell, hogy ne használjunk megszokásból odadobott szavakat, mint amilyen: a „közepesen fejlett és táplált“, mert ezek semmitmondó értéktelen kifejezések. Adjunk helyettük qlyan leírást, amely ténylegesen visszatükrözi az észlelt állapotot, s amely nem kelti a véleményt olvasóban azt a gondolatot, hogy aki azt írta, megszokásból sablonosán odavetett szavakat használt. A vizsgálat közben gyakran kell leleplező eljárásokhoz folyamodni, mert sokan szándékosan túloznak, esetleg megtévesztésre törekednek, szimulálnak. A leleplezés kifárasztással, a figyelem elterelésével, vagy meglepetésszerű fellépéssel érhető el. Kérdések halmazával igen jól el lehet terelni a figyelmet. A vizsgálóhelységen kívül is megfigyelhetjük, vagy megfigyeltethetjük a vizsgált viselkedését. Legfontosabb azonban a tárgyi elváltozások rögzítése, mert azok min
