Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1943-11-01 / 11. szám

250

hogy keveredtek-e a vizsgálati anyaghoz a szájflórából származó csirok.

Mindezekből az tűnik ki, hogy a szájban végzett műtéti sebzések sterilitását a sebgyógyulás egész tartamára biztosítani nem lehet. Azaz minden, esetleg steril körülmények között végzett műtéti sebzés is infieiálódik a szájüregben másodlagosan. Ezek alapján azt várhatnák, hogy a helyi fertőzés okozta utóvérzések igen gyakran lépnek fel, szinte minden esetben, minden beavatkozás után. Hogy ez nincs így, azáltal magyarázható, hogy a gazdaszervezet és a szokványos szájflóra között bizonyos egyensúly áll fenn, amely nyilván a gazdának a szájban élő saprophyta csirokboz való hozzászokása által keletkezik. A szájban lévő ezen csirákkal való fertőzés is bírhat jelentőséggel, a legtöbb esetben azonban nincs köze a helyi postoperativ septicus vérzéshez.

Sokkal veszedelmesebbnek kell a szájtól idegen csirákkal való fertőzést értékelnünk, amelyhez a szervezetnek nem volt ideje és módja alkalmazkodni. Az exogen superinfectio forrása rendszerint az orvos, vagy maga a beteg. Elégtelenül sterilizált műszerekkel, a műtéti területnek kézzel való érintése által a fogorvos telepít meg esirokat. Elégtelenül sterilizáltnak tekintendő az a fogó is, amelyet alkoholba mártunk vagy a láng fölött sterilizálunk, a gyakorló orvosok által előszeretettel alkalmazott gyors-sterilizáló eljárások. A fogorvos keze is fertőzött sebészi értelemben, minthogy egyik szájból a másikba nyúl anélkül, hogy sebészi elveknek megfelelő kézmosást végezne. A mindennapos fogorvosi gyakorlatban a sebészi kézmosás kivihetetlen. Éppen ezért a műtéti területnek a fogorvos által történő fertőzését legbiztosabban gumikesztyű alkalmazásával kerülhetjük el, amely egész természetes. Ez a követelmény azonban a betegek többségénél nem érhető el. A beteg keze azonban általában kevésbbé fertőző, mint az orvosé.

Ezen nézettel szemben ellenvethetnénk, hogy különben is fertőzött területen dolgozunk, ahol számos obi igáit és facultatív parasita él, úgyhogy néhány újabb csira odakerülésg ilyen nagyszámú csira mellett jelentőséggel nem bírhat. Ezt azonban nem fogadhatjuk el. Azáltal, hogy fertőzött területen dolgozunk, az asepsis elveit még szigorúbban be kell tartanunk. A fertőzött terület supcrinfekeiókkal szemben igen érzékeny!

Elősegítik a helyi fertőzést esetleg szöveti roncsolás, amely helytelen műtéti technikának a következménye. A szövetnek a foghúzásnál való vongálása, szétzúzása, szakítása, a fogó pontatlan felhelyezése, erőltetett extrakciós kísérletek stb. által, életlen műszerek hasz-