Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1943-10-01 / 10. szám

222

fordult az, hogy izom-rheumatizmusban (myalgia rheumatica) szenvedő betegeim, akiknél különösen a fejbiccentő és forgató, scapulát borító és trapesius izomzatban voltak fájdalmak, a Novocain-oldat befecskendezése után a fájdalmak tartósan megszűntek. Eleinte a véletlen összejátszásának tartottam a dolgot, de újabban arról értesültem, hogy már nálunk Magyarországon is igen jó eredménnyel gyógyítják a polyarthritis rheumaticat és a nervus ischiadicus megbetegedését az idegtörzsbe adott endoneurális injekciókkal. Dr. László György a Szent Rókus-közkórház II. sz. belgyógy. osztályáról (Szollá sy Lajos főorvos osztálya) az ,,Orvostudományi Közlemények“ 1942. évi 20. számában közölt cikke „A polyarthritis rheumatica novocainblokk-therápiája“ címen a vegeta'ív idegek novocain-blockjának gyógyító hatásáról számol be heveny és idült esetekben (Mező, Leriche, Steinbrocher). A novocainblock helyét úgy kell megválasztani, hogy a vezetés a vegetatív sensibilis és a vasoconstrictor pályákban szakadjon meg, az anamalis sensibilis pályákat nem kell novocainozni. A felső végtag esetén a gongliqn stellaret kell infiltrálni az alsó végtagoknál paralumbál szúrásból (paralumbrocinozás) a vascontrictor rostokat, a vegetatív sensibilis rostokat lumbál + parasacrál szúrásból (parasacroinozás), amely elnevezés a Mező-féle ischiosacrális behatolást jelenti. Kb. 100%-os credm. A 30 éve agyoncsépelt novocain folyton újabb meglepetésszerü indikációkat produkál.

Hattyasy magántanár úr oly szíves volt és megengedte közölnöm azt, hogy Németországban sajtó alatt álló könyvében beszámol a pul pities fogaknak novocainblock-terápiájáról. Pulpitises fogaknál jól megválogatott esetekben a kérdéses fogat prolongált Novocainérzéstelenítésben tar ja. Ügy tudom, hogy nagyon jó és biztató eredményei vannak, azaz a pulpitises pulpa meggyógyul anélkül, hogy azt exstirpálni vagy amputálni kellene.

Trauner számol be egy ilyen novocainblock érdekes esetéről. Gyökércsúcs-resectio után a n. mentalis területének érzéstelenség maradt vissza. Ezen érzéstelenség tartama alatt a beteg súlyos napégést szenvedett, melynek következtében mindkét ajkán igen sok égési hólyag keletkezett, kivéve az érzéstelen bal alsó ajkat. Weinberger ezt úgy magyarázza, hogy a gyulladás idegbefolyás eredmnye és így az n. mentalis funkciójának szünetelése egyben a gyulladás kifejlődését is meggátolja. Ebből azt a messzemenő következtetést vonta el, hogy a fájdalom kiiktatása egyben a gyulladás kifejlődésére is gátlókig hat. Weineberger-núk ezt a véleményét alátámasztják a novocainblock-al elért kitűnő eredmények. Simon Béla 1937-ben írt közleményében nem tartja kívánatosnak a prolongált érzéstelenítést, pl. a