Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1943-10-01 / 10. szám

223

Pereain oldatának (mely szer erősen mérgező hatású) alkalmazását, amelynek hatása kb. 5 óra hosszat is eltarthat, a 0.4 káliumszulfát hozzáadását a Novocain-oldathoz szintén nem tartja kívánatosnak, mert prolongálja az érzéstelenítés tartamát. Egyszóval tanulmányának összefoglalása 4. pontjában a tökéletes anaesthesiánál megköveteli, hogy az érzéstelenség és a vértelenség ne tartson a kelleténél tovább. Ezzel szemben nem ismerem a mai felfogását ezzel az újabb Novocain-blockal szemben.

Miképen történik az érzéstelenítő oldatoknak az emberi test sejtjeinek protoplasmájába való diffundálása ?

A diffúzió az osmosios nyomáson alapszik. Az emberi testben csak a zsírsejteknek és a petesejteknek van sejtfala, a többi szövetben a diffundálás közvetlenül a sejtek felszínhártyáján történik. Elképzelésem szerint a diffúzió menete a következő lehet: a befecskendezett oldatból a crystalloidok ionjai nekiütődnek a felszínhártya anyagának, abba bevándorolnak, míg a protoplasma szövetmedv-tartalma a befecskendezett oldatba vándorol ki. A novocain liqoid oldékony és a myelin hüvelyen keresztül könnyen vándorol be. Ez a folyamat mindaddig tart, amíg a befecskendezett folyadék és a protoplasma koncentrációja kiegyenlítődik (isotonia, hypoisotonia — sejtduzzadás, hyperisotonia — sejtzsugor). Ezért és csak ezért fontos, hogy az oldataink osmosios nyomását és az ezt meghatározó fagyáspont-csökkenést ismerjük.

Megpróbálom az Adrenalin-nak a szervezetre hatását megmagyarázni. A befecskendezés után, ha nem a Csépai tanár féle Adrenalin-érzékenységet mérjük és így nem intravénásán adjuk az Adrenalin-t, úgy a beadott Adrenalin, éppen érszűkítő hatása folytán, a saját felszívódását is gátolja, tehát nem egyszerre fejti ki általános hatását. Csiliéry professzor úr megállapításával és az eddig 37 éven keresztül dogmaként elfogadottal szemben leszögezem azt a meggyőződésemet, hogy az Adrenalin az agy ereit is szűkít és a fellépő agyanaemia, valószínűleg a nyúltagy vasmotoros központi izgatása útján. Ennek a következménye (nagyon hasonlít a kokainmérgezésnél fellépő agy-anaemiához (amylnitrit). Elsősorban a splanchnikusokat szűkíti és az ezekből kiszoruló vérmennyiség igyekszik másutt elhelyezkedni. A verőeres érrendszer rugalmassága folytán az Adrenalin által okozott magasabb vérnyomás bepréseli a vért az artériákba. Itt elsősorban az alsó végtagok ereibe, má,sodsorban a szív koszorús-ereibe, az azokban fellépett nyomás folytán helyezkedik el; az agy, a tüdő, lép és más tárolóhelyek harántcsíkolt izomzaterei nem adrenalin-érzékenyek. A sympaticotoniás egyéneknél az Adrenalin iránti érzékenység